Örülj! Ma még otthon lehetsz. Szívhatsz a friss levegőből egy mélyet. Hallottam rosszindulatú tumorral diagnosztizáltaktól, hogy ha attól a naptól kezdve, amikor megtudták a bajukat, minden nap arra gondolnak, hogy 1 napon bizonyos idő múlva meghalnak, akkor sokkal rosszabb. Hiszen 1 napon lesz az. Az összes többi napon nem halunk meg. Helye van annak, hogy imádkozzunk, ne fertőződjön meg a gyerekünk, unokánk, mi magunk, a barátaink, ismerőseink. Ha lehet a legkevesebben betegedjenek meg. Élhessük túl a legkevesebb veszteséggel! Ha félelem tölti minden napunkat be, az rosszabb. Még alhatunk a saját ágyunkban, lehetünk a saját otthonunkban. Akit már forgatnak a kórházban, vágyik arra, hogy vissza térhessen az otthonába. Nem baj, ha bármeddig is otthon kell maradnia. Méltányoljuk amink van! Örüljünk a levegőnek a csendnek, a nyugalomnak!  Bizakodjunk, reménykedjünk! Talán sikerül vele bevonzani a jó dolgokat. :) Kata