Hallgatom az ismerőseim történeteit, melyekben arról beszélnek, hogy amelyik férfi az unalmasabb asszonyt választotta, most sóvárog a színes, sugárzó buja után. Párkereséskor tartott tőle, hogy a buja, kikapós feleség lesz és gond lesz vigyázni rá, megtartani, ezért inkább egy  visszafogottat vett el. Most pedig unja a nejét, aki szorgos, de jégcsap. Két  ismerősöm is ilyen helyzetben van. Az egyik úr, amolyan alfahím. Megoldja, hogy legyen azért az életében színes, izgalmas párja is. Nem válik, mert meg akarja a családi értékeket is tartani. Naponta friss, meleg étel. Maximalista otthon. A házon kívüli párja  nem adná fel a munkáját, azért, hogy naponta a főztjével és a makulátlan otthonnal szolgálja ezt a férfit.    A másik férfi is folyton panaszkodik a hűvös asszonyára. Hiába a nagy rend a lakásban, ha semmi játékosság, semmi fantázia, semmi szexi nincs a nejében. Hallgatom ezeket a történeteket és elgondolkodom. Óvatosak voltak a választáskor az urak. Sokan inkább az egyszerűbb lányt veszik el. Noha tudják önmagukról, hogy igényük van szexis, izgalmas nőre, de nem kockáztatnak.  Aztán egy életen át bánják a választásukat. :) Kata