Toplak Zoltán

Apa álma

Toplak Zoltán - 2015-08-23 12:54 - 2 hozzászólás

apa álmaHajnalban ébredtem, mikor még a nap is csak az első sugaraival cirógatta a világot, mint egy szülő teszi óvón a gyermekével.

Még éreztem az álmom ízét, minden részlete bennem volt… Így rögvest papírra” vetettem…   

És most megosztom Veled…

 

Friss volt még a reggel. De a nap már melegen ragyogott a házak felett.

Kertvárosban sétáltam a járdán. Pár perce szálltam le a buszról.

Szeretek busszal közlekedni. Lehet közben a várost, az utcákat nézni. Vagy olvasni.

Takaros házak sorakoztak a járda mentén. Megérkeztem fiam és felesége házához. Egy téglalap alapú ház, a telek közepén, nagy ablakokkal, melyből sok volt mindegyik falon.

 

Már bent voltam a ház előszobájában, mely egy “T” – re hasonlított. Tágas folyosón álltam.

Dávid fiam engedett be. Magas (édesanyjától örökölte), sportos alkatú, hordó mellkasú fiatalember lett a fiamból, aki mégis mindig az én kisfiam lesz… Még így a harmincas évei elején is.

- Köszi apa, hogy eljöttél vigyázni a lányokra.

- Ez természetes fiam – válaszoltam.

- A lányok még alszanak. Lassan ébredeznek. Az előbb néztem őket.

- Rendben fiam. Addig majd iszom egy kávét, ha lehet.

- Persze – mosolygott Dávid. – Válassz kedvedre! – Mindketten nagy kávéfogyasztók vagyunk.

- A hűtőben találsz minden földi jót, mint mindig.

- Ok, fiam!

- Tejbedarát készítesz a lányoknak reggelire?

- Nagyjából: pont – mondtam félmosollyal a szám sarkában.

- Mindig szerettem a tejbedarádat. Amit gyermekkoromban főztél nekünk… Apa, ne sok kakaóval!

- Rendben van, akkor csak a fél dobozzal esszük meg.

Mosolyogtunk mindketten.

- Apa, ne engedd nekik, hogy sok édességet egyenek a lányok!

- Rendben fiam, csak módjával, hisz ismersz.

- Ezért szólók, apa – újabb mosoly…

 

 

Eddig tartott az álmom. Ízlelgettem még. Megformáltam minden szavát, hogy örökre bennem maradjon.

Olyan valós volt. Még feküdtem a hátamon, az ágyban.

Gyerekszobában ott szuszogott a három éves Dávid fiam. Remélem, megadatik, hogy az álmom megelevenedjen, s valósággá váljon, vagy harminc év múlva.

Még pillanatokig lazultam, majd kikászálódtam az ágyból, hogy tejbedarát készítsek…

 

 város

Toplak Béla

 

 


Címkék: , , , , ,

A cikk megjelent a Mai család rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Csábítsd el!
Kedves fiatalkorúak 18 - on innen és túl! Ha úgy gondoljátok, ezekről nem helyes semmilyen formában beszélni, de mégis elolvassátok a cikket, pici...
Ez is feminizmus - vendégcikk a Talita.hu-ról
Mit akar, és mit takar a konzervatív feminizmus? 2014. június 04. szerda, 06:46 | Írta: Kölnei Lívia, Kóczián Mária A feminizmus ma nem túl né...
Amikor elnémul az ember 1. rész - vendégcikk a Talita.hu-ról
„Azt hittem, megöl..." 18+ – Családon belüli erőszak 1. 2015. január 09. péntek, 06:00 | Írta: Kölnei Lívia Aki eddig úgy gondolta, h...
Ariadné fonalán 3. rész
Hevesi Krisztina: Szex a psziché labirintusában (III. rész) Elterjedt hit, hogy a férfiak nagy belső nyomás alatt vannak, hogy jól teljesítsenek az á...


[facebookall_comments]
Hozzászólások (2) Hivatkozások (0)
  1. Privát hozzászólás.

        

Szólj hozzá Te is!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Férfiak Lapja

Kedves olvasó, ez itt a Férfiak Lapja. Leginkább férfiaknak szól, de nem csak. Igyekszünk olyan témákat keresni, ami érdekli a ma férfiait, és hasznos is a számukra. Hatalom, pénz, szex. Hogy a sztereotípiákkal kezdjem. De család, hit, és érzések is. Férfihobbik. Feminizmus és antifeminizmus. Nők, ahogyan ők látják magukat. Nők, ahogy mi látjuk őket. Erő, szabadon és vadul – mégis mederbe terelve, és szükségtelenül nem ártón. Nagyon fontos, hogy a lap amatőr. Szeretnénk élvezni, amit csinálunk, és szerzőink legtöbbje egyelőre a levélírásban profi. De lelkesek, és tenni akarnak ebben az értékvesztett világban. Hiszünk a karizma erejében, abban, ami belülről jön, őszintén, hittel. Kell a tudatosság, a szervezettség, és igen: némi profizmus is. Mi igyekezni fogunk.