„Bújt az üldözött s felé kard nyúl barlangjába.  Szerte nézett, s nem lelé honját a hazában.” Érezheti az egyén is, egy ország népe is, sőt egy kontinens népe is, hogy nagyobb befolyással bíró erők rendelkeznek érdekeik szerint felette. Egyre csak ez az idézet jár a fejemben. Sajnos elég aktuális az emberek hangulatát közérzetét figyelve. Kaphatunk e védelmet? Hol érezhetjük magunkat biztonságban? Sokakat foglalkoztat ez a kérdés manapság szerintem, jogosan. Szeretnénk bízni, érthetően kétségeink vannak abban, hogy lehet-e. A vers további sorai is aktuálisak lettek.: „..bú,s kétség mellette.. Szánd meg isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendõt.