Egyéb kategória bejegyzései

Imprinting, követés, függés…

Imprinting a jelenség neve, amikor a tojásból előbújnak a kiscsibék, az első megpillantott mozgó dolgot követik. Ez a tyúkanyó. Tőle várhatnak élelmet, meleget. Ez a kiszolgáltatottság jutott eszembe. Aztán a társfüggőkön is töprengtem. Amikor valaki egy másik emberrel bele kerül nagyon kiszolgáltatott helyzetbe. Mindkét fél számára fárasztó helyzet. Annak is aki függ a másiktól és annak is akitől függenek. Fiúval lánnyal ugyanúgy megtörténhet. Talán lányokkal valamivel gyakrabban történik ilyen. Például a szülői házból házasságba kerülnek. A férj anyagilag eltartja. A nő pedig függ tőle. Gyerekként követi. Mit él át ilyenkor egy ember? Függeni valakitől ilyen szinten. Hosszan. Esetleg egy életen át. Nem kívánunk ilyen állapotot a gyermekünknek. Ne kelljen mástól betegesen függenie. Erősítenünk kell tehát, hogy képes legyen önálló életre. Jusson el szellemileg és minden téren a tőle telhető legjobb szintre. :) Kati

Megszeliditeni az oroszlánt

Minden vélemény számít!

A végsőkig pacifista szerint legyen béke minden áron. Az ellenséges helyzetekben, ahol úgymond fogást keresnek rajtunk, mert teszem azt jelen van ellentétes érdek vagy irigység, esetleg bármi más, hogyan is tudunk elviselhető légkört teremteni? A végsőkig bízni abban, hogy megoldható, működő képes szintre juthatunk. Amikor nincs arra mód, hogy elkerüljük a másikat, mert kontaktusban kell maradnunk, de érezhető valamiért az ellenséges érzület, mit tehetünk, hogyan viselkedjünk? Legyen az rokon, szomszéd vagy kolléga. Megoldás lehet körbe járni a dolgot. Elemezni. Kihívást jelent ilyenkor is higgadtnak maradni és normális kontaktusban lenni az illetővel. Küldeni tetteinkkel egyre csak a jót és hinni a végsőkig, hogy jön fordulat és egyszer csak jobb lesz. Mintha csak egy oroszlánt akarnánk megszelíditeni, olyan ez. A keresztény elvek szerint, ha megdobnak kővel dobd vissza kenyérrel. Van akibe ez igen mélyen beivódik. Bélyegezhetik manapság a szlengben lúzernek. Figyelhettem a rokonaim közt 2 férfi testvér hozzáállását a konfliktusos helyzetekhez. Az egyik nem teketóriázott, visszavágott a támadója legérzékenyebb pontjára, frappánsan, ha támadás érte. A másik elszámolt 20-ig, aludt rá egyet. Az orvosok gyakorta említik, adja ki magából az ember. Ha nincs rá mód, hogy azzal, akivel a konfliktus van megbeszéljük (mert esetleg az állásunk elvesztenénk), akkor legalább beszéljük mással vagy írjuk ki magunkból. Ha már annyiszor kimondtuk, hogy magunk is unjuk, akkor csökken a feszítése. Bölcs dolog szociális védő hálót teremtenünk. Partner, házastárs, élettárs, szülők, testvérek, unokatestvérek, barátok, ismerősök, terapeuta segíthet. Éljünk vele! Inkább, mint magunkban tartani mindent. Ne szégyelljünk panaszkodni. Még mindig inkább ez legyen, mint a szervezetben tumor képződjön elfojtásoktól. Férfiaknak ez némileg körülményesebben megy. Viszont az is tény, hogy hasonló problémával küszködővel megbeszélve a gondunkat, segít egy fajta szolidáris szövetséget alkotni.Máris nincs annyira magára hagyatva egyedül a világban az ember. :) Kati

A csibész

Minden vélemény számít!

„Mondd csak, te vonzod a hülyéket?”-Kérdezte barátném egyik nap tőlem. A provokatív típus motivál az eminens fajtából erőket. Azt hiszem ezért jön gyakran össze a rendesebb lány csibészekkel. Még családi viszonylatban is tapasztaltam ezt. A nagypapám különös, kreatív ember volt. De a viselkedésétől a rokonok tartottak erősen. Amikor a vállalkozásommal az udvarába kerültem, kérdezték tőlem a testvérek: „Te nem tudod, hogy milyen?” 12 évig voltam ott, sikeresen. A cikkeimet is volt amelyik barátom úgy jellemezte, hogy úgymond eminens, napközisek. Lehetne benne több rosszaság, szerinte.Hiszen a gyarlóság is az ember része. A magam fajta szemlél, megfigyel, elemez. Kellünk mi a világba, hogy mintegy kiegészítsük a merészebbeket. Voltam szenvedély függő közelében is hosszú évtizedekre. Láthattam önmagában hogyan kűzd, azért,hogy felül kerekedhessen a rossz késztetések felett. Ne legyen az az erősebb. Ne döntse le. Mert sajnos elpusztíthatja az embert. Ilyenkor keserűen végig aszisztáljuk a történéseket. Ami tőlünk telhető megtesszük. Sajnos nem lehet megmenteni minden embert. Nem egyszerű tudomásul venni, hogy vannak dolgok, amik tőlünk erősebbek. Fel is adhatnánk, de a helyzet is, az ember is kihívást jelent. Ki is a csibész, akkor ilyen esetben? Aki megy szinte az árral szemben? Mint egy megszállott. A végsőkig, abban a hitben, hogy amennyire csak lehet tőlünk telhetően jobbítani kell. Késztetés ez. Törekvés. Rendet rakni a fejekben. Hiszen tudjuk, ott dől el minden. :) Kati

Fél

Minden vélemény számít!

Valamitől mindenki fél. Aki túl sok mindentől és túlzott mértékben, azt a köznyelvben egyszerűen paranoiásnak mondják. A szorongás is jellemzi korunk emberét. Mint tudjuk a félésnek konkrét tárgya van. A szorongás egy általános feszült állapot. Nem csoda ha szinte paranoiássá válik az ember, amikor a munkahelyén a főnökei, kollégái, beosztottjai figyelik, ellenőrzik. A magánéletben is szemmel tartanak a hozzátartozók, rokonok, szomszédok, ismerősök, barátok. Természetesen van ennek jó oldala is. A munkahelyi, szakmai megfigyelésre gondolhatunk úgy is, hogy segít, ne hagyjuk el magunkat. Összeszedettek legyünk. A magán életünk megfigyelését is értelmezhetjük pozitívan. Hiszen feltehetőleg segítenek és nem hagyják annyiban, ha valami bajunk van. A túlzott ellenőrzés persze lehet zavaró minden téren és ártalmas. Például a megkérdezett magyar emberek emberek 86 %-a félelemben él. Pedig, mint tudjuk félig él, aki fél. A szlenget használó lazábbak csak úgy említik nem kell a „para”. Ami nagyjából annyit jelent. Nem kell túlzottan, paranoiás mértékben félni, úgymond „parázni”. Még ha nem is alaptalan. Hiszen sok oldalról érhet támadás, elvárás. Amitől tartani lehet. Igen sok a kihívás a mai kor embere felé. Aminek meg kell felelnie. Jó munkaerő kell legyen. Elfogadható jövedelmet kell előteremtsen. Egészségét óvnia kell. Edzett kell legyen, hogy bírjon produkálni. Jól is kell kinézzen, amennyire csak lehet. Igényes legyen a munkája külleme, otthona. Mindehhez elég időt kell teremtenie. Míg él művelődnie kell. Haladni a technikai újdonságokkal. Emberből vagyunk. Sok ez. Érthető, ha a szervezet a sok oldalról érkező magas elvárásokra szorongásos reakciókkal, akár paranoiával pánikkal reagál. Hiszen az összes elvárásnak megfelelni nem lehet. Ahol elmaradás van, ott szemrehányás várható. Bűntudat keletkezik. Oldani kell. Valami módon oldódni, lazulni. Aktív-, passzív pihenőkre időt teremteni. :) Kati

Fóbia és fília

Minden vélemény számít!

Mit is jelent? Félni, iszonyodni, irtózni valamitől vagy valami iránt vonzódni. Talán a köznyelvben leggyakrabban a klausztrofóbiát használják, ami a bezártságtól való irtózásra utal. De igen ismert még a szociális fóbia is, ami pedig a társas kontaktusok kerülését jelenti, valamint a pókfóbia. A szakirodalom említ legalább 30 leggyakoribb fóbiát. Például a hipochondria attól való túlzott félelem, hogy megbetegedhet az ember. A thanatofóbiás az elmúlástól fél folyton. Rögeszmévé válhat ilyenkor az egészséges életmód vagy a túlzásba vitt kikapcsolódás. Megoldatlan problémák miatt alakulnak ki a fóbiák. Jelei, tünetei, az erős, nem reális szorongás valamitől, izgatottság, nyomott kedély állapot. Próbáljuk megkeresni az okot, ha lehet. Szembesítsük magunkat a fóbiánkkal! Tudomásul veszem. Ez van. A jelenlétében lazítok, relaxálok. Fokozatosan közelítek. Tekintsük magunkat ilyenkor a saját gyermekünknek. Átkísérem magam a nehézségen. Például szociális fóbiásként:”Valószínű semmivel sem vagyok bénább, mint mások. Csak jobban elítélem magam, mint a többiek.” Ez reálisabb gondolat, mint önostorozással, még fóbiásként korholni is önmagunkat. Például a szakemberek a következő módon vezetik le, amikor fóbiát kezelnek. Mert bizony a fóbiák kezelhetőek! Tehát: Helyzet: Összejövetel. Izgulok. Automatikus gondolat: Hülyének fognak nézni. Érzés: Idegesség. Mi szól amellett, hogy az automatikus gondolatom igaz? Az ismerősöm odébb ment. Mi szól ellene?: Van olyan, aki keresi a társaságom. Mi lehet a reálisabb gondolat?: „Nem vagyok másoktól rosszabb, csak ha nem szerepelek tökéletesen, akkor jobban korholom magam. Hogy érzek most? Kevésbé izgulok, nyugodtabb és összeszedettebb vagyok, képes vagyok másokra is figyelni, nem csak magamra. A félelmeinket ismerjük fel és gyakoroljuk a kezelésüket, míg egyre magabiztosabbakká válunk. Ne csak magunkat, másokat is figyeljünk meg! Az agorafóbás a zsúfolt helyektől, a sok embertől, a nagyobb nyílt terektől fél. Kerüli a vezetést, utazást, vásárlást. Lehet kezelési mód az úgymond mély vízbe dobás is.Vagyis ingerrel elárasztás. Amikor nem cicózunk. Tudatosítom. Tudom mi a fóbia. Félek. Fölösleges. Kezelhető. Bele vágok. Kipróbálhatjuk önmagunkon melyik módszer válik be. A filia a fóbiával ellentétben valamihez való túlzott vonzódást jelent. Valaminek a manifesztálása. Annak a dolognak túlzott jelentőség tulajdonítás. Például a cipőkhöz, mint a nők igen gyakori kedvencéhez. Vagy a férfiak körében is ismert lábfetisizmust is említhetnénk. Ők a lábaknak tulajdonítanak túl nagy jelentőséget. Az akusztofília szerint szexuális vágy, izgalom keletkezik az egyénben bizonyos hangok iránt. Vonzalmunk tárgya gyakran a fóbia forrása. Hogyan alakulnak ki ezek a vonzalmak? Gyakran az érintett olyan tárgyat választ, amire minden szorongását kivetíti./Érdekességként megjegyzem, a filia, normális viszonzott felebaráti szeretet is jelenthet a kereszténységben./ :) Kati

Az önbecsülés

Minden vélemény számít!

Léteznek úgymond „macsó” szemléletű családok, ahol a férfi az igazi érték, a nő kevésbé az. Ez mélyen be tud ivódni a tudatba. Olyannyira férfipártiak, hogy konfliktus esetén tulajdon lányuk mellett sem állnak ki, hanem a vő pártjára kelnek a szülők. Még akkor is, ha a lányuknak van igaza. Említhetem példaként még a rokonságomban az apát, aki sosem dicsérte a nejét és a lányát, inkább csak önmagát és a bátyját. Magamról pedig tudom, hogy tizennyolc évesen házasodva és viszonylag korán özvegyülve, gyakran elgondolkodtam azon, mennyire tud egyedül egy nő a gyász után lábra állni, életben, talpon maradni? El meri -e hinni, hogy egyedül is életképes? Miért is tartotta Indiában olyan sokáig magát az a szokás, hogy, ha a férj elment, akkor az asszonyt is vele temették. Hogyan lehet szert tenni az önbecsülésben olyan erőre, hogy elhiggye a nő: ő egyedül is képes élni. Mikor úgy nevelkedett és töltött el évtizedeket, hogy rá volt utalva a párjára. Az én drága, közeli hozzátartozómtól tizenhárom évvel volt a férje idősebb. Valósággal pánikolt a mama, amikor komolyabban betegeskedni kezdett a papa. Olyannyira, hogy szinte önmagát betegítette, hadd mehessen el hamarabb, és ne kelljen egyedül élnie soha. Nem is következett be amitől annyira félt. Hiszen ő ment el hamarabb. Bizony egy özvegy nő gyakran a társadalom perifériájára szorul. Valahogyan menekülne az alacsonyabb létformától. Korábbi családjához nem térhet vissza. Újra házasodni nem bír. Párja nélkül az élet értelmetlenné válik, ő pedig kiszolgáltatottá. A beivódott erkölcsi szokások lassan módosulnak. A kevésbé önálló lányok, akik a szülői házból kerülnek házasságba, ha valamiért egyedül maradnak, igencsak meg kell erősíteniük az önbecsülésüket ahhoz, hogy elhiggyék: képesek saját lábukon is megállni. :) Kata

Ránc kapcsán elgondolkodás

Minden vélemény számít!

Próbálkozhatunk kendőzni. Diszkréten vagy erőteljesen (esetleg radikálisan műtve vagy szúrva feltöltve). Választhatunk természetes utat. Elfogadni. Békét kötni. Adnak képet azok, akik anyagilag megengedhetnek maguknak többet. Milyen lesz, aki eleinte csak kicsit, majd egyre inkább próbálkozik kétségbeesetten elrejteni az idő jeleit a külsején? Lelki erő kell ehhez is. Tudomásul venni. „A tél dere már megüté fejemet.” A környezet elfogadóbban veszi tudomásul a természetes képet. A fehéredő hajat, a megjelenő ráncokat. Sajnálattal tekint a többség a kétségbeesetten kűzdőre, aki fiatalabbnak próbál látszani. A napokban konfliktusom támadt munka kapcsán egy hölggyel. Elmondtam a testvéremnek, aki kérdezte, hány éves a hölgy. Elgondolkodtam és nem tudtam válaszolni. Nem is volt lényeges a kora. Gondoljunk bele. Nem is lényeges az évek száma. Pedig hányan irdatlan erőket invesztálnak abba, hogy évekkel fiatalabbnak látszanak. Az esetek többségében az is mellékes, hogy jól néz e ki valaki vagy sem. Az emberiessége a lényeg. A szive mennyire meleg. Természetesen jó, ha törekszünk tőlünk telhetően jó megjelenésre. Az első benyomás fontosságát sem vitatom. De a lényeget ne felejtsük el! Mielőtt elvesznénk a felszínes részlet kérdésekben. „Embernek maradni mindenek felett” :) Kati

Az optimális arousal

Minden vélemény számít!

Aktiváltság, izgalmi szint. Nem egyszerű eltalálni, úgymond belőni azt a szintet amin optimálisan működünk. Amikor új dologba kezdünk, előfordulhat, hogy túl nagy a drukk, a stressz, szorongást kelthet. Túl magas az izgalmi szint. Elfáradhatunk. A másik véglet amikor a kiégett elkeseredett, megcsömörlött embernek nincs kedve semmihez. Ímmel-ámmal végzi a megunt tevékenységet, mert elfáradt már benne. Megöregedett szinte a helyzet. Ilyenkor a változtatáshoz erő kell. Bátorság kell változtatni, új helyre vinni önmagunkat, ahol fejlődhetünk. Új közegben kritikát kapunk. Ehhez is lelki erő kell. Belátni, korrigálni. Élni akarás mindez. Ha szeretnénk az új helyen lenni, akkor hajlandóak vagyunk tanulni, erőfeszítést tenni, új megoldásokon agyalni. Fejlődni. :) Kati

A szőlő

Minden vélemény számít!

Mindig írásra ihlet. Az első napsugarak megjelenésekor megmetszettem a tőkéket, amiket még apám ültetett. Úgy metszettem, ahogy mutatta nekem. Utolsó időkben a karomra támaszkodott és lassan haladtunk végig a sorok közt az udvarban, a kertben. Mindig elbizonytalanodom kicsit metszés közben és ilyenkor pedig látom, hogy a munkát elég jól végeztem. Nyáron bujtattam a hajtásokat, tördeltem a felesleget. Most az édes fürtöket kosarakba szedem és adok a rokonoknak barátoknak, ismerőseimnek, ahogyan anyám is tette. Örülnek. Közelebb hozza egy kicsit az embereket. Jó érzéssel tölt el. A vitamin erősíti az immunrendszerüket. Egy kis erőt kapnak tőlem. Köszönöm a tudást, amit a felmenőim adtak nekem. Hálát érzek. :) Kati

élet

A kevésbé normális pontjaink a partner ilyen pontjaival kijönnek-e?

Minden vélemény számít!

Az én szeszélyeim az ő szeszélyeivel kompatibilisek-e? Senki sem normális mindenben, azt már tudjuk. Szokták mondani:”Az ég óvjon a túl normálistól.” Ők azok akik a legdurvább dolgokat rejtik a túlzott tökéletes képpel. Szóval azon áll vagy bukik a kapcsolat sok esetben, hogy mennyire tudjuk összehangolni azokat a bizonyos szeszélyeket. Talán nem is csak a párkapcsolatra igaz ez, hanem azokra a munkákra is, ahol párban kell összehangoltan dolgoznunk a kollégával. Mennyire tudjuk egymás dolgait tolerálni. Konstatáljuk, hogy neki ez van. Ezen nemigen fog tudni gyökeresen változtatni. Legjobb esetben is maximum mérsékli, ha egyáltalán elismeri és készséges. Tehát be kell terveznünk a képbe. Mintegy együtt kell élnünk vele. Lehet az például kényszeresség, vagy maximalizmus, feledékenység, szétszórtság egyebek. Senki sem tökéles. Mi sem. Még ha közhely is. Megértő tolerancia kell. Valamint lelki erő, amivel túllépünk mindezen. Ahogyan a rokonainknál is. Hiszen oda születtünk. Nem válogathatjuk meg őket. Legjobban szemléltetik ezt azok a filmek, ahol ünnepek idején a nagy család különféle hóbortos tagja jelen van a képben, az összejövetelen. Kati :)