Egyéb kategória bejegyzései

Nem hagyja enni a másikat.

„Irigy kutya” – hangzott el kiskorunkban gyakran, akkor, ha a másik nem akart adni a holmijából. Konkrétan a koros kutyáimat figyeltem, amikor eszembe jutott. Noha bőven kap a fiatalabb is, mégis próbálja a korosodótól elvenni. A falka törvénye szerint, az öregedő lassítja a csorda haladását. Vesznie kell. Szinte terrorizálja a fiatalabb kutya az idősebbet. Amit természetesen nem engedek. Igen érdekes így az etetés, mert olykor óriás terpeszben torlaszt képezek az idős védelmére. Teszik ezt már a társadalmunkban is, amikor rendelettel próbálják elérni, hogy ha igényel az idős segítséget, akkor a következő generáció ezt megtegye. Azon is elgondolkodtam, ha már van bőven az életerősnek, miért nem ad a másiknak. Legyen az állat vagy ember. Magyarázatok vannak persze. Az állatoknál az ősi ösztönök. Az ember is tud mentségeket. A kicsinyeinek tartania kell a nívót, mert a közösség peremére kerülne. Az idős pedig képes kijönni szerényebben, csökken az igénye. Ezek igazak lehetnek. Akkor is elgondolkodva szemlélem. :) Kati

Mint egy lelki dessant

Minden vélemény számít!

Gyakorta villan az elmémbe egy kép, ahogyan a málháikkal megpakolva a katonák gyakorlatoznak. Korunk embere is hasonlóan viszi a lelki terheit magával. Vállal 2-3 állást, hogy önmagát sokszor egyedül is, egy elfogadható szinten eltartsa. Próbál sportolni, hogy a külsejét is számára elfogadható szintre hozza. Amennyire lehet az egészségére is igyekszik ügyelni. Az otthonát is törekszik neki tetsző emberi formára kialakítani, fenntartani. Közben autót vezet, illetve bármi módon közlekedik. A kikapcsolódást is megpróbálja az életébe illeszteni. Mindezek közben érzékeny, sőt egyre inkább azzá válik. Hiszen ez sok behatás. Emberből vagyunk. Bár felgyorsult a világ. Egyre körülményesebb a techikával lépést tartanunk. A lelkünk nem olyan, hogy rákattintunk egy gombbal és változik. Időt igényel, amíg megnyugszik. Mely pontokon tudunk könnyíteni, lejjebb adni?Az emberibb- ritmushoz, léptékhez kicsit jobban közelíteni? :) Kati

A nemek alakulása

Minden vélemény számít!

Az ezredforduló óta egyre inkább tapasztalható, hogy a nők férfiasodnak a férfiak nőiesednek. Sok ember él tartósan egyedül. Kénytelen a tipikusan másik nemre jellemző teendőket is elvégezni. A férfiak mosnak főznek. A nők füvet nyírnak, kocsit vezetnek. A metroszexuális férfi, a némileg piperkőc, aki az átlagtól többet foglalkozik a küllemével. A férfiak egyre többet foglalkoznak a lelki életükkel is. Régebben kevésbé volt jellemző a lelkizés a férfiakra. Nem rossz ez. Jobb foglalkozni a problémákkal, mint hagyni, hogy testi tünetekké váljanak. Hiszen, ha valami nem felel meg számunkra és nem módosítunk, akkor bizony idővel áttevődik testi síkra. A kor előrehaladtával, a hormonok miatt is tapasztalható a nők férfiasabbá válása (a mélyülő hang, a szőrzet módosulása). A férfiak hangja magasabb lesz, lelkileg érzékenyebbé alakulnak, könnyebben elérzékenyülnek, meghatódnak, sírnak, szentimentálisabbá, félénkebbé válnak. A középkorú 40 felettieknél fokozatosan tapasztalható. 40 éves kortól, hála az orvostudomány fejlődésének, azért még sokan élnek tovább, 70 esetleg 80 feletti életkorukig. Tehát jelentős az az időtartam, amikor egyre inkább ilyen állapotban élnek. Sok segítséget igényel a lelkileg érzékeny ember. A megértő, emberi hozzáállást javasló cikkeimmel is ezt szeretném segíteni, amennyire csak lehet. :) Kati

Nekem a 9 is páros

Minden vélemény számít!

Hiszen négy és fél meg négy és fél az már egy pár. :) Olyan mondja többnyire, hogy neki a 9 is páros, akinek mindegy mi lesz. Nem visz erőt a döntésbe. Egykedvűség olykor elragadja az embert. Semmi probléma, ha elmúlik rövidebb idő alatt. Ha tartósabban érezzük, akkor ezzel teendőnk van. Hallottam, van amikor nem is tudjuk megfogalmazni, mi a gondunk valójában. Csak azt érezzük, nem jó. Akkor csak el kell kezdeni beszélnünk, vagy leírnunk ami eszünkbe jut. Lassan kirajzolódik. Ha egyedül nem tudjuk orvosolni és még a rokonaink, esetleg barátaink segítsége is kevés, akkor egy lelki szakember is segíthet kibogózni a helyzetet. Nem csak nyugaton szokás rendszeresen élni a támasztékot adó segítségükkel. Ismertetve a problámáinkat, ott megoldásokat szülhetünk. Egyre részletesebben kifejtve a minket igenis foglalkoztató dolgaink megoldódnak lassan. Nem lesz minden mindegy. mint ahogy állítja az akinek már a világból nagyon elege van. :) Kata

Párban vagy magányban?

Minden vélemény számít!

A szabadság nagy dolog. Egyedül élve, hallom, a párban élők irigyen ejtik ki: „Te szabad vagy!” Izlelgetem a mondatot. Érdekes az ő szemszögükből szemlélni ilyen módon magam. Mindennek az ára az, hogy amikor bármi gond van, akkor náluk a teher a felelősség kettejükön van. A téli borsos fűtés számla. Az elromlott dolgok miatti kálvária. Amikor az ember évtizedekig párban van, nagyon tudja, milyen nehézségei vannak annak az állapotnak. A megszokás, a hűség, a kitartás. Két média nagyságunk többször is házasodott és váltakozva voltak párban illetve egyedül állóan. Irigyelték a másik állapotát. Mindkét helyzetnek van jó oldala. (Egyszerre az a macska hogy is foghatna künn is benn is egeret? ) Próbálkoznak az emberek nyitott kapcsolatokkal. Némileg működő képes. Hiszen az egyik mindig egy kicsit jobban szeret. A nyitott házasság, a mingli párkapcsolat(ahol is a partnerek megtartják saját otthonaikat, de gyakran közös programuk van.) :) Kata

Önhipnózis

Minden vélemény számít!

Létező önfejlesztési módszerről olvastam. Használják a hipnózist a pszichológiában makacs problémák megoldására. Ott a szakember először segít relaxált állapotba jutni az embernek aztán az ilyenkor esetleg jelentkező képi látomásokat később megbeszélik, értelmezik. Az önhipnózis során célszerű önmagunknak megfogalmazni, milyen téren szeretnénk fejlődni. Relaxált állapotba juttatjuk önmagunkat és olyankor is nyomatékosítjuk az elménknek a célunkat. Például ha valaki nagyon szeretne a falánkságától szabadulni és normál alakot elérni. Akkor ezt ilyen alfa állapotban is önmagának mint egy mantrát mondja. A lényeg, hogy az alfa állapotban közölt dolgok az elménkben nagyobb hangsúlyt kapnak. Természetesen többször is foglalkozzunk ezzel, az eredményesség érdekében. Adjunk időt magunknak a fejlődésre. Konstatáljuk az apró eredményeinket. A fejlődésünket pedig a kiinduló helyzettel hasonlítsuk össze. :) Kati

Maximalizmus

Minden vélemény számít!

Teremtjük magunknak a túlzott elvárásokat, amikor valamilyen rendszerben igazodunk a szabályokhoz. Végül olyan nyomássá lesz felettünk, hogy bénítja a normál működésünket. Oda az öröm. „Én magamnak csak nehezíteni tudom az életem”-mondja a túl lelkiismeretes ember. Kell egy külső hatás, mondjuk valaki, aki segít oldani, helyre billenteni. Újra a normális, kiegyensúlyozott állapotba jönni. Ez nem feltétlenül szakember. Lehet társ, barát, rokon. Rendben van, hogy szorgalmas valaki, ám nem mindig egyszerű a mértéket jól beállítani. Sodorhatnak a körülmények. A felgyorsult technika, az igény a pénzre, a nívósabb szükségletekre. Gyakran annyira szeretnénk másoknak megfelelni, örömet okozni, hogy el is felejtünk önmagunkra is gondolni. Mintha célt tévesztenénk. Csak hajtunk, gürcölünk. De mi végre is? :) Kati

Ez van, ebből ezt lehet kihozni

Minden vélemény számít!

A fejlesztő típusú hozzáállás szerint felmérjük mi a helyzet, számba vesszük az erősségeket, gyenge pontokat és hozzáadjuk amink van. Ahogyan háborús időkben a veszteségek tudomásul vétele után úgymond: „Ez van a spájzban, ebből ezt lehet főzni” -helyzet teremtődött. Megtesszük, ami tőlünk telhető. Egyszerűen csak akarjuk tolni előrébb azt a bizonyos szekeret. Működtetni az ügyet, akkor is, ha nem minden tökéletes. Emlékszem, amikor felnőtt fejjel francia nyelvtanfolyamra kezdtem járni. Mindig is szerettem volna beszélni ezt a csodálatosan dallamos nyelvet. Pár hónap után, azt mondtam, az egyik kedves lélekbúvár ismerősömnek: „Hagyom én a csudába ezt az egészet. Nehezen megy ez már nekem.” Mire ő: „Na és? Beszélni akartad a nyelvet és már beszéled. Ha nem hagyod abba, akkor fogod is. Egyre jobb szinten.” Igaza lett. 7 évig is tanultam. Amikor valami lelki problémával fordul valaki szakemberhez, akkor is olyan helyzet áll elő, hogy felmérik: Ez van, ez apránként alakítható. A normálishoz felzárkóztatható. (Gyakran persze az ember elfelejti a kezdeti állapothoz viszonyítani a haladást és méltányolni az eredményeket.) :) Kati

„Na ugye megmondtam”

Minden vélemény számít!

Munkában, kapcsolatokban egyaránt felismerjük azt a hozzáállást, amikor addig keres valaki a dolgok közt problémát, míg végre talál a feltevésére önigazolást. Ha, jobban megnézzük, ilyenkor azt is mondhatjuk: „Nem akarásnak nyögés a vége”. Kérdés, hogy megéri-e. Mindez hová vezet? Akarjuk-e egyáltalán, hogy működjön valami. Érdemes-e a végsőkig elemezni a dolgokat. Lehet, hogy az már pont a működés rovására megy! Az ember nem tökéletes. (Szerencsére.) Borzalmas is lenne. Gyakorta hibát hibára halmoz. Aztán valahogy mégis kialakulnak a dolgok. Működni kezdenek. Mert a többiek igenis a bukdácsolóra felfigyelnek. Nyújtanak segítő kezet. Ezt tapasztaltam. Gyakorta hozott olyan helyzetbe az élet, hogy olyasmivel kellett foglalkoznom, olyan dologban helytállnom, amihez nem igazán értek. Beismertem. Kértem azokat, akik otthonosan mozognak azon a területen, hogy segítsenek. Alázattal megköszöntem. :) Kati

Félregombolódik az ember inge

Minden vélemény számít!

Tudunk lenni megértőek? Emberinek éreztem amikor a napokban olyan embernek láttam a gallérjait kuszábban, akinek a megjelenése mindig makulátlan. Azért is éreztem így, mert sok dologban kellett már erőm felett helytálljak és érthetően akkor a külsőmön gyakran volt olyan pont, ahol „kócosabb” voltam. Mekkora empátiával tudunk tekinteni a másikra, ha látjuk, hogy túlterhelt? Nemcsak olyankor, amikor nagy nehézségei vannak. Munkahelyet vált vagy temetnie kell hozzátartozóját. Olyankor is, amikor csak túlvállalja magát. Mértéket veszít a munkában. Csapzottabb. Mennyit tud segíteni ilyenkor egy nyugodt kedves érdeklődés! Egy váll simogatás. Mosoly. El is feledkezünk róla. Pedig valósággal szárnyakat ad. :) Kata