Gyakorta villan az elmémbe egy kép, ahogyan a málháikkal megpakolva a katonák gyakorlatoznak. Korunk embere is hasonlóan viszi a lelki terheit magával. Vállal 2-3 állást, hogy önmagát sokszor egyedül is, egy elfogadható szinten eltartsa. Próbál sportolni, hogy a külsejét is számára elfogadható szintre hozza. Amennyire lehet az egészségére is igyekszik ügyelni. Az otthonát is törekszik neki tetsző emberi formára kialakítani, fenntartani. Közben autót vezet, illetve bármi módon közlekedik. A kikapcsolódást is megpróbálja az életébe illeszteni. Mindezek közben érzékeny, sőt egyre inkább azzá válik. Hiszen ez sok behatás. Emberből vagyunk. Bár felgyorsult a világ. Egyre körülményesebb a techikával lépést tartanunk. A lelkünk nem olyan, hogy rákattintunk egy gombbal és változik. Időt igényel, amíg megnyugszik. Mely pontokon tudunk könnyíteni, lejjebb adni?Az emberibb-  ritmushoz, léptékhez kicsit jobban közelíteni? :) Kati