Philip Zimbardo, az ismert pszichológus és szerzőtársa, Nikita D. Coulombe a vészharangot kongatják könyvükben, a „Nincs kapcsolat – hová lettek a férfiak?” címűben. A fiatal férfiak túl sokat játszanak és pornóznak online, és csökken a képességük a hosszú távon való munkára, összpontosításra és sorozatban buknak ki az iskolákból. Ez az ismertető jóval hosszabb lett egy átlagos ismertetőnél, mivel a közhelybe fulladó egyszerűsítéseket és tartalom összevonásokat igyekeztem kikerülni. Így többet és talán érthetően tudok átnyújtani ezeknek a valóban kiváló szakembereknek a gondolataiból.

Maga a könyv, nagyon értelmesen, három részre van osztva: tünetek ismertetése, okok feltárása, megoldások javaslata. Alapját képezi egy online felmérés, melyet húszezren töltöttek ki, és olyan kérdésekre keresték bennük a választ, hogy miért motiválatlanok a fiatal férfiak, hogyan lehetne rávenni őket, hogy aktívabbak legyenek a tanulásban, és miért olyan népszerű a videojáték és az online pornó a körükben?

Tünetek

Oktatás – jóval kevesebb leckét írnak, mint a lányok, kevesebbet olvasnak, és sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le az iskolában a fiatal férfiak. Egyszerűen kevesebb energiát ölnek a tanulásba.

Munkaerőpiac – egyre több naplopó férfi van, akik se pénzt keresni, se az otthoni munkába besegíteni nem akarnak. A munkaerőpiac olyan szegmensei (pl. házi betegápolás) fejlődnek látványosan, melyek a nők munkalehetőségeit fogják javítani.

Túlzásba vitt férfiasság – függést alakíthat ki a férfiközösség iránt, és fokozhatja a félénkséget vegyes csoportban, ha túl sokat vannak a férfiak nőket a soraikból kizáró férfitársaságban. Katonaság, diák vagy sportszövetség soraiban pl.

Túl sok videojáték – kimutatások szerint egy átlagos fiatal 21 éves korára 10000 órányi videojátékot tudhat maga mögött. Ennyi időbefektetéssel két diplomát szerezhetne az USA – ban.

Elhízás – a sok képernyő előtt ülés bevezetője a végtelen nassolásoknak. Világszerte növekszik az elhízott férfiak aránya, az elhízás pedig cukorbetegséget, libidó csökkenést és merevedési zavarokat, valamint autoimmun betegségeket okozhat.

Túl sok pornó – még a könnyű pornófogyasztók (heti egy óra) is bevallották, hogy késtek le találkozót, mert nem tudtak elszakadni a pornótól, de az idő elvesztegetésén túl a barátnők szexuális tárgyként való kezelése is megjelenik a pornófogyasztók között. Függéshez is vezethet, valamint irreális képet és elvárásokat támaszt a szexszel szemben a szexuális tapasztalat nélküli fiatalokban. És terjeszti a pornó a védekezés nélküli szexet is.

Drogok és stimuláló gyógyszerek – sok fiúnál állapítanak meg ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás zavart) és kapnak Ritalint, vagy egyéb stimuláló szereket. Ezek segítenek a tanulmányi eredményekben, de szorongást, idegességet okoznak, és rombolják a belső késztetéseket tettekbe fordító agyterületeket. Motiválatlanok lesznek a fiúk. És a szorongásaik ellen egyre erősebb drogokhoz is nyúlnak.

Eddig a tünetek listája. De mi, mik okozzák ezeket? Jöjjön a komplex, egymásra ható okok feltárása.

 

Okok

Apák nélküli családok – a fiatalok megbízhatatlan szerepmodellekkel találkoznak nagyon sokszor a szüleiknél, a válások (nem is annyira ténye, mind inkább a módja) mélyen beléjük építi, hogy legközelebbi hozzátartozóikban sem lehet maradék nélkül megbízni. Eleve nehezebben kötnek házasságot; az elvált apák pedig nemegyszer azért gályáznak, hogy előteremtsék a tartásdíjat, és cserébe még ellenük is fordulnak azok, akik röviddel azelőtt még a családjukat alkották. Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekes családok a társadalom motorja. Ehhez képest a 30 év alatti nők között, akik a gyermekek két harmadát nevelik, 53% teszi ezt egyedül az USA – ban. Hazánkban sincs nagyságrendbeli eltérés. A Grant Study (csaknem élethosszon át tartott vizsgálat férfiakon) résztvevőinél is időskorban az elégedettségi szintjük szignifikáns kapcsolatot mutatott a gyerekkori környezet szeretetteljességével és különösen az apával való kapcsolattal. Egy 27 tesztet tartalmazó felmérésen (társas kompetenciákat mérték) 21 – ben jobban teljesítettek azok, akik az apjukkal éltek, mint azok, akik nem. Akiknek nincsenek gyerekkorban felnőtt férfi bizalmasaik, a férfi önazonosságukat könnyen alkoholban, videojátékban vagy terrorista csoport tagjaként találhatják meg. Dr Warren Farrell (egyik férfimozgalmi könyve recenziója itt) szerint a jövő útja, hogy amint a nők megtanultak helyt állni a munkahelyeken, úgy a férfiaknak is meg kell tanulniuk helytállni odahaza, különösen a gyermekek mellett.

A média is adós azzal, hogy olyan férfiszerepeket mutasson be, ahol a főhős IQ-ja eléri a 100 – as értéket, s ha lehet, még jóval meg is haladja. Lásd McGyver sorozat. A való életből vett, jobban működő példaképek helyett a fiúk fejében káosz alakul ki, mi is az elfogadható férfiviselkedés, különösen az erőszakra és a szexre vonatkozóan. Az életben erről alig beszélünk, míg a médiában felülreprezentált mindkettő. És szinte soha nem a való életben megvalósítható módon. Jobban szeretjük a legendáinkat a működő valóságnál.

Amerikában a segélyezési rendszer ezen felül arra neveli a nőket, hogy ne éljenek gyerekeik vér szerinti apjával együtt, mert akkor segélyektől esnek el. A valódi apán kívül bárki alkalmasabb családfőnek, – ott.

Oktatási rendszer – tömören: kevés az aktív tevékenység, túl korán szorítják olvasásra a fiúkat, ezáltal kudarcot, ellenállást és lázadást váltanak ki a tanulással szemben bennük; ráadásul a fiúk féktelen energiái a kevés mozgás miatt az osztályteremben törnek a felszínre. A tanárokról is az derült ki, hogy ha névtelenül osztályozzák a dolgozatokat, akkor a fiúknak 30 % – al jobb jegyeket adnak. Előítéletesség? A legtöbb tanár nő…

Úgy tűnik, a jó munkamorált a legtöbb szülő ma már nem tanítja meg a gyerekének. Ezenkívül úgy tűnik, azok fognak jól keresni, akik szellemi tőkéjüket kamatoztatják, vagyis tanulnak. Tehát jó munkamorálra pont a fiataloknak van szükségük, hogy megalapozzák jövőjüket. A nők az USA – ban is egyre jobb eredményeket érnek el a felsőoktatásban, míg a fiatalemberek egyre hanyatlót.

Az iskolai szexuális felvilágosításról szólva, azt látjuk, hogy a fiúkat sokszor a pornó avatja be, és a szexuális érdeklődésük bevésődésekor már a pornó határozza meg azt. Előfordulhat, hogy a tényleges szexuális aktus alatt a pornóbeli aktusról kell fantáziálnia az ifjúnak, mert annyira idegen számára a testi érintkezés.

Ezenkívül úgy tűnik, hatékonyabb az átfogóbb, a biztonságos szexről és a védekezésről is felvilágosító oktatás, mint a pusztán önmegtartóztatásra nevelő. Az ilyent hallgatott iskolások kevesebbet és jobban védekezve szexelnek.

Környezeti változások – az elhízás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, édesanyjuk terhesség alatti dohányzása számos férfinál vezetett pl. alacsony spermiumszámhoz. Ám úgy tűnik, hogy a káros vegyi anyagok további fejtörést okozhatnak. Az utóbbi években felfigyeltek az endokrin diszruptorokra, melyek a hormonrendszert csaphatják be: hatásukra bizonyos hormonból túl sokat vagy túl keveset termel a szervezet. Előfordulhat, hogy a túl kevés tesztoszteron miatt a fiúk nemi szervei rendellenesen fejlődnek.

Az utóbbi időben a hererákos esetek megkét- sőt helyenként megháromszorozódtak, az alacsony spermium számú férfiak száma is növekvőben, és a nemi szervek fejlődési rendellenességei is egyre gyakoribbak. Sok méreganyag lerakódik a test zsírszövetében, majd ennek elégetésekor beleoldódik a véráramba. S ma még senki se tudja e vegyszerkoktélok hogyan hatnak egymásra és a szervezetre.

Technológia és arousalfüggőség – a pornó és videojáték világa folytonosan jutalmazza az ott töltött időt. Orgazmus és izgalmi szint. Fejlődésre késztető jutalmazással találkoznak a fiatal férfiak (szintlépés, erős fegyverek birtoklása.) A veszélye ennek az, hogy a természetes, belülről jövő ösztönzés a társaskapcsolatok, a nők társasága, és a való életben elérendő sikerek iránt megcsappan, sőt, el is tűnhet. A mesterséges ingerek felé viszont függés alakulhat ki.

Számos igényünket (pl. önmegvalósítás, teljesítmény) kielégíthetjük a virtuális világban, de közben ez a világ magányossá, elszigeteltté tesz. A pornó sok férfiból szorongást válthat ki a saját méreteit illetően, illetve irreális elvárásokat támaszt a fiatalokban a szex iránt (a lányok miért nem olyan hangosak, a fiúk miért nem bírják olyan sokáig?) Nagyon fontos, hogy a pornó a szexualitás érzelmi oldaláról semmit nem mutat, és hogy a nőket partnerként kellene benne kezelni. A beszéd, érintések, alkudozások, csókok, udvarlás jelentősége nem kerül ábrázolásra. Több kutatás összefüggést mutatott ki a pornófogyasztás és a stressz, szorongás, depresszió és a társaséletben mutatkozó problémák közt – a pornó ugyanis elszigetel. Szexuális védekezésről szó sem esik benne.

Pozitívuma, hogy a félénkebb férfiaknak pótlékul szolgálhat a szexuális élet terén, illetve felhívhatja a figyelmet, hogy mennyi lehetőségünk is van a szexuális játékok megélésében. Viszont rontja a monogám párkapcsolathoz való képességeinket (nyitottság, intimitásra való készség). Erekcióra is képtelenné válhat a férfi, illetve nem jön izgalomba a természetes szexpartnertől. (Érdekes adalék a pornóipar lépéskényszeréről: újabbnál újabb és akár bizarabbnál bizarabb témákat kell felvetnie, mert bizony már rögzülnek a korábbi képek, megtanuljuk azokat, és kell az újdonság, hogy a laptop képernyőjéhez rögzítsék a fogyasztókat.)

Mi az igazi gond a túl sok online idővel? 191.oldal: „Azok az arousalfüggőség jeleit mutató fiatalemberek, akikkel beszéltünk, általában véve rendkívüli mértékű szorongást éltek meg a különféle társashelyzetekben, kevesebb motivációt mutattak a célok kitűzésére és teljesítésére, úgy érezték, nem urai egyes helyzeteknek, és mindennek tetejébe még öngyilkossági gondolataikról is beszámoltak.” Elég felrázó, nemdebár?

Allan Reiss és stanfordi kollégái arra mutattak rá, hogy videojátékozás közben a férfiak agyában a keletkező jutalomérzet erősebb, mint a nőkében, és két- háromszoros eséllyel alakul ki függőség. Játék közben a férfiak jelentős többletmotivációt mutattak a sikerre.

210. old: „Amikor „jól sül el” a játék, olyankor ösztönző környezetet biztosít a tanuláshoz, sikerélményben részesít, lehetőséget ad a társas kötődések kiépítésére, és közben különféle jutalmakban részesülhetünk.” Jó példa erre az „Olaj nélküli világ” (WorldWithoutOil.org), ahol a játékosok az olaj nélküli világban szembesülnek ezzel a kihívással, és sokan elkötelezett híveivé váltak a problémával való aktív foglalkozásnak.

Amikor rosszul sül el a játék, akkor például „barlanglakóvá” válik a fiatal, vagyis a szobájában gubbaszt, és pl. amikor a távoli rokonok eljönnek látogatóba, arra se képes, hogy köszönni kimenjen.

Az egyik játékfüggésből kijött férfi maga foglalja jól össze azt a komplex és összességében elég ijesztő élményt, amit a függés kialakulása, és a társaskapcsolatok elsorvadása jelent. (217. old.)