Már az első randevúk után leellenőrzik a felek egymást. A mai technikai lehetőségekkel ez nem nehéz. Nyomoznak, vizslatnak, hackelnek. Később házasan is tennék. Végül szinglik maradnak. Akinek fontos a mások kontrollálása, az később is tenné ezt. ha már párkapcsolatban vagy házasságban volna. Kérdés, hogy érdemes e vizslatni. Aztán továbbra is magányos egyedül állónak maradni. Addig, addig csekkolják egymást az emberek, míg rátalálnak olyan momentumra, ami miatt mégis továbbra is egyedül maradnak. Egyedül végül is az ember szabad. De valamiért mégis vágyik rá, hogy legyen társa, párja. Csak nagy az ára a szabadság elvesztésének. Mivel nincs olyan, aki semmi rosszat nem tenne, ezért kénytelenek vagyunk elnézni hibákat, „rosszalkodásokat”. Mintegy kiegyezünk. Akkor lesz párkapcsolatunk. Kénytelenek vagyunk kompromisszumot kötni és elfogadni, hogy az embereknek vannak gyarlóságaik. Tud viszont jó dolgokat is tenni. :) Kati