Amire nevel ma a világ a férfival szemben.

Önteltek, makacsok, csúfolódók, értetlenek, együttérzésre képtelenek, gőgösen büszkék, férfimód élni akarók, egyre inkább erkölcstelenek vagytok. Tisztelet a kivételnek, ami néha úgy érzem: egy – kettő, ha akad köztetek.

Férfiakra nem hallgatók, de magatokat a végletekig kiszolgáltatók vagytok, akiknek a jelszava: „Én, Nekem, Enyém.” Elfelejtitek, hogy családban éltek, és birkamód bevesztek mindent, amit a fejetek fölött mondanak. Nem tiltakoztok a kevesebbb GYES ellen, nem szóltok, hogy többet szeretnétek a természetes közegetekkel, a családotokkal lenni, nem tiltakoztok, ha egy józanul gondolkodni képtelen, és gátlástalan feminista nő azt hirdeti, akkor lesz kánaán a Földön, ha az összlakosság 10% – a lesz férfi, nem szóltok, ha feminista nőtársaitok lehülyepicsáznak, mert szeretetből  kiszolgáljátok férjeteket és gyermekeiteket, mert szerintük csak az a jó, ha a család szolgálja a nőt. Hallgattok, amikor a feministák a családotokat simán parazitáknak nevezi, és két szalmaszálat

Kész.

nem tesztek keresztbe azért, hogy elmondjátok: szeretitek azokat, akikkel együtt éltek; és felnéztek, igyekeztek felnézni, vagy legalább szeretnétek felnézni életetek párjára. Hogy a nő – nő szerelem számotokra beteg agyrém, és nem reklámozni, de gyógyítani kéne.

Hogy nem viselkedtek NŐ – ként. Nekünk se segítetek, hogy jó vezetőitek legyünk, hogy felnézhessünk magunkra, és megéljük: Férfiak vagyunk. Hogy kihívásokat keressünk, újraépítsük a férfihierarchiákat az életünkben és a férfibarátságokat, mert van, amit igazán férfi a férfival tud megbeszélni.

Na, abbahagyom, mert éppen az én benső udvarom sem patyolat tiszta, és ha valaki azt mondaná: „Zoli te egy csőlátó hatalommániás vagy” – azt kéne mondjam: „Öreg, bár ne lenne igazad!”

;-)

Zoli