Tavaly hallhattam egy előadást Bagdy Emőkétől a „Transzperszonális pszichológia” címmel. Igyekszem továbbadni a tanítását, majd pár személyes megjegyzést fűznék hozzá.
1967 óta van ilyen ága a pszichológiának. A transz jelentése: át, a perszon: személy. Személyesen túlinak mondhatnánk. Az érzelmeink tulajdonképpen a mi magasabb dimenziónk, kiterjedésünk. A pszichoanalízis patológiás szemléletű, akárcsak orvostudományunk, vagy az elterjedt egyéni és közgondolkodásunk. A bajra, a problémára koncentrálunk, a cél és megoldás helyett.
Ehhez viszont: a kibontakozáshoz támogató légkör kell. Menni a fény felé. Pusztán a földi javak nem nyújtanak kielégülést számunkra. Mivel tömegek hiszik azt rendületlenül, (hogy igenis nyújtanak) így egy elidegenedő világban élünk, mely belebetegszik tévhitébe. Kényszeríti a hatalom, (mely szintén rabja e gondolkodásnak) hogy dolgozzon szakadásig.”Vegye meg mindenből a legújabbat!” Adódik: „Ne javítson párkapcsolatot sem: próbálja ki és dobja el!”
Az egészséges embernek van hit alapú életfilozófiája. Reménye, amiért érdemes élni. Annyi az élet értelme, amennyit megteremtesz hitedből, reményedből! Ki kell dolgozni, miben hiszek. „Ha egy elem találkozott egy másikkal, össze van kötve! (Pl.Ha két tojás volt egymás mellett, és 200 km távra vitték, az egyiket feltörték, a másik 2 napig csak minimál rezgéseket adott le.” Megérezte, mi történt a másikkal, kapcsolat jött létre köztük, ami téren át is hatott. Meggyászolta a társát.
A jobb agyféltekénk hasonlóság alapján köt. A mágikus-művészi-érzelmi és képzeletvilágunk tartozik ide.
A keleti kultúra jobb agyféltekés működésűbb. A nyugatinál a bal a dominánsabb. Az ember bio-pszicho-szocio-kultur és spirituális lény. Összetartozunk, felelősek vagyunk egymásért, környezetünkért. Az életet szolgálnunk, védenünk kell. Ez a nagy élettörvény. Ha valaki a karodhoz ér, „érdemes élni” érzet keletkezik benned. Immunrendszered 24 óráig jobban működik, ha valakinek adtál! A kultúra, amiben élünk, befolyásol. És itt a pénz a nagy mammon. Hiszen nem újdonság, tízezer éve is így volt.
A nőnek zsigerből van képessége a fészek teremtéshez, a férfinak nem. Neki más a hivatása. A nő, a klasszikus nő, inkább él jobb féltekés világában, mint a férfi. Ezért is alkalmasabb a kisgyermekek gondozására.
A kvantumfizika is elismeri, hogy létezik az isteni részecske. Egy szubatomális szerkezet sem működik, ha nem teszik bele. Az anyag, energia, információ hármasa szükséges. A tudat nem csak annyi, amennyit gondolunk róla. Van másik valóság is. Transzgenerációs (generációkon átívelő) öröklődések vannak.
Kati: Hogy én, az ízig-vérig nő, ezt a komoly témát, hogyan vonatkoztatom a mindennapjaimra? Több előadáson is hallottam már, hogy ha cserepes növény közelébe hoztak vágott virágot, a cserepesre kötött elektroencefalográf kilengett. Jelezte a növény fájdalmát, együttérzését. A kutya falkám, ha sírni lát, macskaként dörzsölődik a vádlimhoz. Legutóbb a nagy elkeseredésem alkalmával elrejtették a papucsom-noha ők ezt nem szokták tenni. A céljuk az volt,hogy legalább valamelyest emeljék a hangulatom arról a mélypontról. Abszolút érezték édesanyám rákossá válását, haldoklását. Engedték anyámnak még a szemük, fülük tisztogatását is, pedig egyébként ezt nemigen tűrik nyugodtan.
Számomra félelmetes élményem volt, amikor a legjobb barátném kicsinyét meglátogattam, és a halál érzése villant fel bennem, amit elhessegettem. De amikor a kicsi bölcsőhalálban elment, bevallom, félni kezdtem az emberi megérzésektől. Attól tartva, hogy bizony nem csak véletlenek léteznek. Azóta, ha bármi megérzés negatív, inkább kimondom hangosan, hátha nem történik meg. Kérdéses, hogy használ-e. Bár szerintem: igen. Engem megnyugtat mindenesetre.
Nekem a személyen túliról az a véleményem, hogy több van a Világban, mint amit a tudományos magyarázat felderít. A tudomány híve vagyok, de 1 %-nyi esélyt a megmagyarázhatatlan dolgoknak is adok.
Kénytelen vagyok: hiszen tapasztalom.
Kati
