Jelen írás Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! (HVG könyvek, www.hvgkonyvek.hu ) című kötete alapján készült. A mű tizenkét gondolkodási keretet ismertet, ebből kettőt adok tovább, melyeket magam is többször alkalmaztam. A második, a mandalamódszer, kerül itt közlésre. Köszönet hgyi-nek, aki felhívta a figyelmem a könyvre, s egyáltalán a gondolkodás új útjaira.
2. Mandalamódszer
„A mandalamódszer engem a tűzijátékra emlékeztet. Pontosabban, azt a tűzijáték–figurát juttatja az eszembe, amelynél egy szétrobbanó tűzlabdából körben újabb tűzrózsák pattannak elő, hogy azok megint csak újabb tűzvirágokat szüljenek az égen.” – kezdi a módszer ismertetését Kaszás György.
Mandalának a szakrális (szent) jelképként működő mágikus, spirituális kört jelenti. (De lehet négyzet alakja is.) A lényege a középről való kiindulás, a különböző mértani formák (négyzet, kör, sokszögek) szimmetrikus elhelyezése. Tibetből származik.
A gondolkodási keret jellemzője:
- a tisztán meghatározott középpont;
- az onnan induló kiterjedés (belső körök);
- az azokból következő külső, záró kör.
A megalkotója a japán Matsumura Yasuo. Fontos jellemzője, hogy egyben látjuk az egészet, (problémát és megoldási ötleteinket), valamint a részek kapcsolatait. Természetesen erre a módszerre is jellemző, hogy stimulálja, ingerli az agy jobb féltekéjét, mivel egy ábrát alkalmaz, és különböző színeket.
A lényeg: gondolatmagok (kiindulópontok) és az azokból következő gondolatkörök ciklikus képzése. Hasonlít a Mind Map–re, de annál kötöttebb.
Használata:
1. A belső mag létrehozása: a mandala középső keretébe kerül a megoldandó probléma
2. A belső kör létrehozása: a magot körülvevő keretbe írjuk a megoldás fő irányait, első gondolatainkat. Kezdjük fönt, a középső mezővel, kettesével haladunk az óra járásával egyező irányban. Végére két kört tettünk meg. Nem muszáj minden mezőt kitölteni, de célszerű 6–8 keretet megírni. Ha több ötletünk van, mint 8, javaslom új ábra készítését, és a fölös ötleteink oda történő bejegyzését.
3. A külső kör magjainak létrehozása: az eddig a belső körbe írottakat, mintegy széthúzva, távolabb ismét felírjuk. Így ezek az ötletmagok alapjai lesznek további ötleteknek.
4. A külső kör létrehozása: a magokat írjuk körül ötleteinkkel, konkrét megoldásainkkal! Ha egy mag körül itt is több ötletünk támad, mint nyolc, akkor javaslom, az ötletmagot írjuk megint fel egy kilencelemes mandala ábra közepébe, és fölös ötleteinket írjuk aköré!
5. Tekintsük át az ötleteket, és szelektáljunk, ha ez szükséges!
Természetesen lehetőség van harmadik és további körök létrehozására, bár ezeket már némileg bonyolultabb egy ábrán elhelyezni. Segíthet új ábra létrehozása, ahol a fókusz, az új belső mag már nem az eredeti probléma, hanem a lehetséges megoldások egyik alapötlete. (Ld. belső kör tartalma.)
Mikor használjuk?
Problémamegoldásra (Pl. hogyan vihetnénk ki Jézus örömhírét a magyar férfiak közé?)
Tanulási segédeszközként (tudnivaló vázlatos rendszerezése).
Gondolataink rendszerezésére (előadás tartalmának összeállítása).
Gondolkodási folyamat elakadásakor segíti az összegző áttekintést, az új lehetőségek feltárását.
Ötletek lejegyzésére (a gépies, szekvenciális lejegyzés helyett).
;-)
Zoli