Címke: mesterek

Férfiak: harcosok, lánglelkű lovagok

ip– Most, ahogyan mesélem, megint itt van előttem, átélem – mondta ismerősöm. Tűzoltó. Egy balesetről beszél, ahol a vonat a gépkocsit összteörte, a benne ülő fejét pedig széttrancsírozta. A látvány emlékével kell együtt élnie, most már haláláig.

– Tudod, vannak női önkéntesek is – mondja, szintén ő – de ők nem vonulnak ki tűzhöz. Jobb is. Nem érezném magamat biztonságban mellettük. Kevesebbet bírnak, és ott akár órákon át is állni kell a próbát. Egyébként örülök nekik, hasznosak, szorgosak, de éles bevetésre jobb, hogy nem jönnek.

Másik ismerősömmel is beszélgettem, ő kőműves.

– Csak egyszer azt érném meg, hogy a megbízónk jöjjön fel az állásra nyáron, és álljon ott mellettem, amíg én dolgozom. Nem kell csinálnia semmit, csak ott állni. Kíváncsi vagyok, bírná-e? Pláne egy falfelület színezésénél, ahol nem lehet megállni, amíg be nem fejezzük. Dolgozni kell, vagy örökre nyoma marad, hogy lusták voltunk.

Hajnali öttől (mert akkor már világos van, és  még nincs meleg) este nyolcig dolgoznak nyáron.

Kéményépítő a harmadik ismerősöm. Láttam már tíz méter magasan, egy kémény mögötti létrán egyensúlyozni. Pedig nagyot lehet onnan esni.

A férfiak, köszönik, itt vannak közöttünk, teszik a dolgukat. Verítékkel, kockázattal, erővel és bátorsággal – építik a világot.

Mint ezer évek óta mindig is tették.