Címke: példaklép

Álmodtam Apát magamnak. Anyának pedig egy Társat. (Joyce Maynard: Nyárutó)

Valószínű nagyképűen fog hatni, de a film férfi főhősében magamra ismertem. Szerintem Frank én vagyok. Igaz: Toplak Zolisan; nem Amerikában, Magyarországon; és nem a magam erejéből, hanem Isten kegyelméből. De ha megmaradok benne, megtart ebben az ideálban – miközben önmagam, egy valóban élő személy lehetek. Viszont tényleg meg kell maradnom a kegyelemben. Isten kertjében sincs mindig ingyenkonyha.

1. fejezet: A sebzett és ijesztő férfi.

nyárutó1 Frank mindenre elszánt: hosszú évek raboskodása után megszökik a börtönből, mert már belátta, hogy ártatlanul került oda, és élni akar. Megbocsátott magának, hogy hűtlen és csapodár, őt vérig alázó feleségét egy indulatkitörés közben akaratlanul megölte (nagyot taszított rajta, és az eleső nő, a halántékát beverte a fűtőtest sarkába. A valóságban több vér lett volna – de nem a szaft a lényeg, hanem a tragédia.) És mindeközben a gyermekük, aki vér szerint nem is az övé, de szeretett, belefullad a nyitva hagyott csap alatt a fürdőkádba. Kész a családját legyilkoló és elmezavarral küzdő férfi képe a társadalom számára.

Szökésekor a felfokozott helyzet előhozza a zsenit belőle, és helyzeti előnyéből a legtöbbet akarja kihozni. Az őrt ugyanis annak büszkeségére alapozva eltávolította. „Ha kimegy a kórházi szobából, kiugrom az ablakon.” <2. emelet> Az őr naná kiment. „Nem vagy te olyan tökös, hogy megtedd” – vagyis beugrott a játszmába, és Frank tényleg ugrott. Mondom: elszánt.

Henryvel a bevásárlóközpontban fut össze. Nem rejtőzik, és a búzatáblák közt menekül, hanem az egyik legforgalmasabb helyre megy. A többiek orra elé – akik még nem tudhatják, ki ő és honnan jött. A történet valódi főhőse egyébként Henry. De a Férfiak Lapjának nem ő a fontos, vele csak érintőleges foglalkozunk. Henry tizenéves fiú, a férfivá válás küszöbén, és depressziós édesanyjával él együtt. Nagyon szeretik egymást, és Henry képes fiatal kora ellenére megérteni, mi az édesanyja gondja: hiányzik egy férfi odaadó szerelme az életéből. Meg is próbálja orvosolni a helyzetet, de egy fiú egyszerűen nem alkalmas erre a szerepre, pláne a magára hagyott nő saját fia.

Frank lop (holott korábban végtelenül jóhiszemű és becsületes volt): ruhát, sapkát, és alakot vált, vérző oldalú, szökött rabból – átlagpolgárrá válik. Nem gondolkozik: cselekszik, a zseni ösztöne vezérli.

nyárutó2Nem bántja Henryt – de ez nem sokon múlik. Ha Adél, Henry édesanyja nem működött volna vele együtt, azt Henry bánta volna, még ha ezzel Frank esélyei a szökésre el is szállnak. Mert ha Adél látja Frank – en, hogy nem meri bántani a fiút, jó eséllyel nem működik együtt.

Frank kezd úgy viselkedni, mint ahogy korábban gondolták róla, és amiért elítélték. Vajon le tudja majd vetni ezt a sátáni maszkot? Vagy eddigi lappangó sötét énje magához kaparintja az irányítást? Az apátlan család nem tudja, de elindulnak hazafelé az autóval sorra hagyva el a társadalom kínálta menedék védőbástyáit: a pénztárost, és egy szembejövő rendőrautót. Otthon, vagy a Terror háza? Hova tartanak? Adél nem tudja, de mindhárman haladnak a jövő felé.

2. fejezet: A Hatalmamba kerítelek – hogy szolgálhassalak.

Frank az autóba szállva pár perc maradásról beszél, hogy pihentesse a lábát. De a házban már nem erről van szó. Tovább akar maradni. Viszont a fenyegetettsége csökken – és elkezd megjuhászodni. Apránként, ahogy a jég olvad, tavasszal. Mikor Adél nyíltan a szemébe mondja, hogy nem igazán tud megbízni benne, holott ezt kéri, biztosítékok nélkül, és az elejétől a végéig, Frank meghátrál: belátja a másik igazát. De nem engedhet, aligha van más esélye: végig kell csinálni, amit elkezdett.

Ekkor kerül sor az első erotikus aktusra Adél és Frank között. Frank azt mondja, hogy meg kell kötöznie, ha valaki jön, ne tűnjön úgy, hogy bűnözőt rejtegetnek. Adél kiszolgáltatottsága a maximálisra növekszik. És Frank a hatalmába hajtja a nőt, pont az ő érdekükben: székre ülteti és végtelen gyengéden hurkot köt a kezére, és finoman a szék lábához kötözi a lábszárát. A lábfejet óvatosan megemelve, és a két combot széjjelnyitva.

Aztán a farkasbőr levedlik róla, csaknem végképp. Kibújik a terrorista szerepből és előveszi valódi énjét. Ételt főz, és közben teljesen természetesen irányítja Henryt, pont ahogy egy apa tenné.

Aztán behatol Adél intim zónájába (nem azon a ponton): megeteti. Ezt is tőle telő finomsággal.

Folytatja családapai tevékenységét: szerel, olajat cserél, és hasznossá teszi magát.

Például elmondja Adélnek később, hogy nem jól vett fát, s minden bizonnyal azt is, hogyan kellene, hogy jól tegye.

Többet soha nem használ kötelet, és Henryből türelmes eréllyel elkezd férfit faragni. Nem akad ki azon, hogy Henry nem tudja, melyik a racsnis kulcs, viszont megmutatja neki. Kimutatja a bizalmát, hogy Henry képes megtanulni baseball- ozni, és használható tanácsokkal látja el, hogy tegye. És Henry megteszi. Nem engedelmességből, hanem mert akarja. Kereket cserélni is megtanul, és ezzel később kivívja egy lány tiszteletét.

nyárutó3És Adél. Igen, aznap este egymás mellett ül férfi és nő, és Frank megérinti Adél derekát. Mivel Adél nem áll ellen, tovább megy, és szinte átkarolja a nőt. Ő pedig vágytól elhomályosuló tekintettel a férfi arcába néz, és mélyről felszakadó sóhajjal a vállára hajtja a fejét. Önként adja, amit addig a férfi elvett.

3. fejezet Férfi a közösségnek

Azon a hosszú hétvégén a szomszédasszony áthozza értelmi fogyatékos fiát egy egész napra. Adél nem tud mit tenni, barátnője szorult helyzete (sürgősen az édesapjához kell mennie, aki egy otthonban él, és nem tudja magával vinni a fiát – és őmellette sincs férfi, aki segítene) ráveszi, hogy engedjen az erőszakos kérésnek, és magához fogadja arra az időre a fiút. És Frank lehajol az elesetthez: egyenrangú társként kezeli egész nap őt, és második fiaként foglalkozik vele. Minden bizonnyal jó szomszéd lenne, ha annyi ideig maradhatna, és úgy.  Ez most egy rövid fejezet volt.

4. fejezet A Társ

nyárutó4Közeledünk a őrlőkövekhez, úgyhogy gyorsan: Franknek nem okoz gondot nőies házimunkát is végezni: felsúrolja a padlót, főz, sőt új süteményt készít lassan kialakuló családjával. Pikniket szervez,és megadja Adélnak, amire vágyott: hogy Éljen és szeretve legyen. Eljött, hogy megmentse a nőt, és férfi mivoltát ajándéknak tekinti, amivel buzdíthatja, terelheti és erősítheti övéit, és bárkit,  akinek csak szüksége van rá. Már amíg a készlet tart. Mert utána árufeltöltésig zárva.

nyárutó5Nem ragaszkodik mindenáron domináns szerepéhez, később tud engedni Adélnak, amikor ő egy alkalommal védi tőle a gyermekét. Lehet, hogy nem ért vele egyet, de tiszteli az érzéseit. És elfogadja a nő segítségét: félreteszi a büszke, „majd megoldom/kibírom egyedül” férfimentalitást, és elfogadja Adél törődését – „Miért bírnád ki, hiszen itt vagyok neked segíteni – én.”

5. fejezet A Sors fogaskerekei

nyárutó7Frank megadja Istennek, ami az Istené. Kanadába akarnak szökni együtt, mint család, de a selyemgubó felszakad, és intim elzártságuk megszűnik a világtól. És Franknek is, és Adélnek is még vezekelnie kell – de már rég nem magukért, hanem a többiekért teszik ezt. Nem sikerül a szökés, és józan férfiként Frank szembenéz a Sorsával: lebeszéli Adélt valami végzetes tettről,  amit az álmuk védelmében tenne – ekkor már hallani lehet a szirénázó rendőrautókat. Fájdalmas arccal megkötözi Adélt ismét – és ezúttal Henry sem maradhat ki. Frank elviszi a balhét egyedül, és az ügyész is ezt javasolja később az őt menteni akaró Adélnek. Franken nem segít, de magát és a fiát nagy bajba ránthatja.

Isten azonban nem hálátlan: bár hosszú idő után, de Frank kiszabadul, és Adéllal (aki nem zuhant vissza a depresszióba, hanem végig megőrizte a lángot a szívében) kapnak néhány szép évet a Földön. Utána meg úgyis ott az Örökkévalóság.

 

nyárutó6

Dicsőség Istennek! (Mindörökké, ámen.)

Jason Reitman filmje, főszerepben Kate Winslett és Josh Brodin. Én itt láttam.

;-)

 

Zoli