Címke: Sylvester Stallone

Az újrakezdés filmje: Rambo 4

óvó apaNem a film agressziószintje miatt 18+ – os ez a cikk. Előre szólok, hogy egy helyen mélyen önfeltáró leszek. Mivel az a rész a bűnről és Isten Irgalmáról együtt szól, esetleges nehéz emészthetősége ellenére is elmesélem. A filmben is van egy hasonló jelenet, ezért el kell mondanom, hogy olyat én is átéltem. És, hogy ez mit jelentett nekem. Ha nem vagy elég érett hozzá, pláne ha gyerek, erről még a szüleiddel is nehezen fogsz tudni beszélgetni. Innen még simán vissza lehet fordulni. A lapon sok más is van, amit nyugodt szívvel ajánlok neked. Az internet megőrzi a cikket, és amikor készen állsz rá, hogy piszkos dolgokkal őszintén szembenézz, nehezen hihetőekkel valamiképp megbirkózz: nos, eljött az ideje a filmelemzés és prófétálás elolvasásának. Bár ez a cikk csak egy másik férfi prófétálásának értelmezése.

Ha itt vagy: kezdjük.

rambo 4 aMíg a Rambo első része inkább a valóságot volt hivatott feltárni (valójában a férfiak se háborúznak szívesen, és ennek meg van az oka) a negyedik rész inkább egy vízió, látomás és vágy. Az első rész a jelenről, a negyedik a jövőről szól. Itt már érdemesebb néhány jelenetnél elidőzni, mert mondanivalójuk van.

(Ha a filmmel indítanál, itt találod. Fekete négyszög, bal lent filmindítás, jobb lent teljes képernyőre váltás. Ha nem működik, a Google biztos kidobja, még hol találod meg.)

Eddig többször használtam egy fogalmat, az Igaz Harcosét. Olyasvalakit értek alatta, aki mindent beleadva küzd, tiszteli ellenfelét és sajátmagát is, tud méltósággal győzni és méltósággal veszíteni (majd a haverokkal kiörömködi, vagy kibúsongja magát), kellően tökös, de tiszteli a játékszabályokat is.

Most egy új fogalmat szeretnék bevezetni, és ő a Jó Harcos, vagy a Jó Harcosa. Sly őt álmodta meg. Élőben Sam Childers feltűnő módon ilyen, de tágabb értelemben mindenki, aki tesz és küzd a  Közösség Javáért. Sam Afrikában misszionárius és prédikátor, de a gyerekek kényszerkatonaságtól való megmentése sokszor csak géppisztollyal megy.  Sam életéről is készült film, Gedainé  Kölnei Lívia, a Talita.hu-ról írt egy jó cikket róla, mi itt hoztuk le tőle.

A helyszín ezúttal: Burma. Nagyon hosszú idő óta tartó háború és népirtás zajlik ott. (Bakker, de jó a dolgunk Európában! Nemcsak az életszínvonal miatt. Nekünk mennyi mindentől nem kell félnünk, amitől sokaknak igen. És a magyar életszínvonal bizony nagyon sok országét megelőzi a világon.)

rambo 4 bJohn nem túl messze, (motorcsónakkal talán fél nap lehet) éli békés, látszólag harmonikus egyedüllétben mindennapjait; a természet közelében, vérének megfelelő veszélyes módon keresve meg a mindennapit. Mérges kígyók begyűjtésével és eladásával. Közben halászik és a zsákmányból időnként ad pl. a helyi vallás papjainak. Elvégre jut is, marad is…

Egy kis keresztény csoport érkezik, akik halált megvető bátorsággal vállalták, hogy gyógyszert és némi orvosi segítséget visznek az országba. Johnt kérik meg, hogy juttassa be őket az országba. De ő tudja, mit jelentene ez a számukra nagyon de nagyon valószínűen, és nemet mond.

rambo4eEkkor történik meg a csoda. Este a csoport egyetlen nő tagja, mivel más esélyük nincs, hogy teljesítsék küldetésüket, ismét felkeresi Johnt. Egy rövid beszélgetésben elmondja a férfinak, hogy talán csalódott és megkeseredett, de ő hisz benne. Tudni kell, hogy ez a nő szoros kapcsolatban él Istennel. Isten lehel új életet rajta keresztül John, a felszínen békés, de belül sebzett és magányos lelkébe. Majd a végén látjuk meg, mennyire így van ez.

Másnap úton vannak Burma felé.

Nos, én egy pornófilm nézése közben találkoztam Isten ilyen kegyelmével. Nem azt mondom, hogy helyes pornót nézni, hanem azt, hogy az Isten Mindenható. Világos, ha nem küzdök tőlem telően a pornózás vágya ellen, és ha nem járok naponta Ővele, mindez nem történik meg. Ki-ki utána néz, egyik és másik mit is takar. Nem csak elfojtást, illetve többet a Rózsafüzérnél. A lényeg: vannak feltételei az ilyen kegyelmeknek.

Egy orosz lány adta magát oda egy fiúnak. Szerintem nem volt szerelmes a srácba, csak kurválkodott, láttam már szerelmes nőt is pornózni, belőle kiáradt valami plusz a férfiba: itt nem. De a lány őszintén és kedvesen odaadta mindenét a srácnak. A szépségét, a testét, és az önzetlen figyelmét. Mert a pénzt akkor is megkapja, ha lelketlenül csinálja, csak savanyúan ne, mert azt senki nem nézi meg. Ekkor éreztem azt, hogy a Szűzanyán keresztül lehajol hozzám Isten, és azt mondja: „Látod, Zoli, milyen mocskos is vagy? És így kellesz nekem. Csak kövess engem! Majd, ahogy mondom.” Lehet ekkora szerelemnek ellenállni? Biztos, de szerintem nagyon hülye, aki megteszi. A mai napig pornófüggő vagyok, de a helyzet tényleg komolyan és sokat javult, és javul tovább.

Van itt a filmben egy izgalmas jelenet arról, hogy szabad – e erőszakot alkalmazni, de nem mesélem el, nézzétek meg, mi most csak gondoljuk végig! Ha a rendőr nem használ néha fegyvert, ha a szülő nem üt időnként a gyerek fenekére, ha a gyerek a szívóskodó osztálytársát nem tanulja meg időnként helyrerakni, elég pokoli „szelídségben” fogunk élni. Csak azt kell tudni: az az utolsó, hogy ütünk; annyit ütünk, amennyit feltétlen szükséges, és utána illik megpróbálni rendezni a sorokat, ha az szükséges. Néha azonnal, néha kicsit később, embere, helyzete válogatja. Mert nem fájdalmat akartunk okozni, hanem magunkat, vagy a kialakult rendet, vagy a jót megvédeni. Még valami: veszíthetünk is. Ártatlanul kikapunk, és minket vernek földhöz. De van olyan vereség, ami akkor is megéri.

Nos, John visszatér a házába, és éli az életét, míg a csoport tiszteletese meg nem jelenik nála a hírrel, hogy a csapatnak tíz napja otthon kellene lennie, de semmi hír róluk. Szeretné, ha John elkísérné a felbérelt zsoldosokat, akik kiszabadítják a híveket.

rambo4gA zsoldosokban nem teng túl a harci morál, és ha John nem tekintené szívügyének a nő, és a nő hozzátartozói és barátai kimentését, a lelkészt meglopva (pénzét megtartva, a vállalt feladatot meg sem próbálva teljesíteni) távoznának a veszélyes területről. De John rákényszeríti a csapatot, egy a parancsnok szemétől centiméterre lévő nyílheggyel, melynek szára egy pattanásig feszített íjhúrhoz kapcsolódik, hogy teljesítsék a kötelességüket, és harcoljanak Isten Népért, ha már egyszer elvállalták.

A szabadítás közben van egy durva akciójelenet. A keresztény nőt éppen meg akarja erőszakolni az egyik katona, amikor John odaér. A jelenet szerint a volt katona puszta kézzel kitépi a másik férfi torkát. Ennyire felháborítja, amit az tenni készül. Persze gondolhatna rá, mekkora öröm ezt a nőnek végignézni – de ez nem az a pillanat. Amúgy meg: nincs mese, beleszeretett.

Végül, bár nem mindenkit, de sikerül kimenteni, és a helyi burmai ezred is megsemmisül. John szerény búcsúja a nőtől mélyértelmű még. Nincsenek is egymás közelében, de John látja a kezet, amely hálásan int, és ő öntudatosan visszabólint. Nem vette el, ami a másé, és megőrizte a tisztaságot.

S hogy a nő lelki csókja mennyi életet támasztott végül a férfiben? Az utolsó jelenetben John épp úton van a még életben lévő apja farmjának kapuja felé, akihez tán az első rész óta nem ért oda…

rambo4f

;-)

 

Zoli

 

 

Kis férfilélektan (Rambo 1 és 4) I. rész

Régi film, máig ható tanulságokkal.

Régi film, máig ható tanulságokkal.

Sok idő telt el a két film készítése között, mindkettő igazi férfifilm, a harcosról és annak harcáról szól. John Rambo, a főszereplő: Igaz Harcos, vagy tomboló őrült? Nem lényegtelen kérdések, különösen, hogy rengetegen látták a filmeket, hiszen a legendássá vált színész, Sylvester Stallone alakítja őt mindkétszer, sőt a második film gyakorlatilag teljesen az ő alkotása. Az őszinteség kedvéért ide kell írnom (bár aki nem látta, szerintem az is sejti), hogy durva, agresszív jelenetek sorával van tele mindkét film, és különösen a másodikban a szélsőségig vitt rombolás (éspedig emberi testeké) látható, szóval gyerek csak felügyelettel és utána szülői beszélgetéssel nézze meg, amelyben minimum annyit mondjon el a szülő, hogy a valóságban hogyan működnek és mire képesek azok a fegyverek, amiket bemutatnak. És egyáltalán miért vannak? Rambo indítékait megpróbáljuk itt megbeszélni.

John Rambo Vietnámi veterán. Részt vett az Amerika által Vietnám belügyébe való katonai beavatkozásban, amit ma Vietnámi háborúnak hívunk. Ez egy nyolc évig tartó háborús akció volt, melynek lényege, hogy Indokínában a kommunizmus ne nyerjen még nagyobb teret, és ezzel együtt az imperialisa nagyhatalmak befolyása maradjon meg. Tehét ideológiák csaptak össze, és ezzel együtt az azokat képviselő emberek, kormányok, gazdasági rendszerek. Tudni kell, hogy a háború a kettészakadt Észak és Dél Vietnám között zajlott, ahol Északot a kommunista Kína és Szovjetunió, míg a kapitalista jellegű Dél Vietnámot Amerika támogatta. Külföldi katonák csak Amerika részéről harcoltak. A háborúról és borzalmairól hű képet fest pl. a Szakasz (Platoon) című, több Oscar díjat elnyerő film.
rambo1bJohn, és az ő történetének számunkra fontos háttere ennyi, amúgy egy tipikus amerikai átlagfickó, kétkezi munkával kereste meg a kenyerét a háború előtt, és most, visszatérve, próbál beilleszkedni kényszer által elhagyott hazájába, (nem önkéntesként ment) és egzisztenciát szeretne építeni. Munkát, lakhatást, és idővel minden bizonnyal párt is keresne.
Helyzete nem ilyen egyszerű. Otthon a vereség szégyenét és hogy általában (szerintem jogosan) egy igazságtalan háborúnak ítélt harcból jön vissza, lelkileg el kell hordoznia. Ha megemlíti, hogy veterán, kevesen állnak vele szívesen szóba, hiszen a vereség ízéből senki sem szeret részesülni, és nagyon, de nagyon könnyű őt azonosítani azoknak a döntésével, akik elrendelték amerikai férfiak besorozását. John egy fickó a tömegből: arra nevelték, a kormány jó, a hazát képviseli, és rendelkezéseit törvénytisztelő módon végre kell hajtani. És az apja biztos legalább párszor hozzátette: „Amúgy fiam, hidd el, akkor jársz jobban, ha nem lógsz ki a sorból. Úgyis ők az erősebbek.”
Tele van lelki sebekkel: gerillaháborút folytattak, ahol az ellenség bárhol feltűnhetett, ahol egy őrzőtt katonai táborban veszélyes volt nyílt szinen kinyilvánítani ki a tiszt és ki nem (pl. tisztelgéssel megadni a tiszteletet egy katonai döntéshozónak) mert a messze hordó, távcsöves mesterlövészpuska golyója szélnél sebesebben hatol át az őrszemek között, valamint aknamezők és drótakadályok felett.
Az állandó veszély nemcsak állandó nyomást jelent, de azt is, hogy kegyetlenül erős helyzeteket kell megoldani. Pl. szűk, föld alatti alagútrendszerből kifüstölni az ellenséget, ahova egy pisztolynál többet nem vihetett magával a katona, és még rohamsisakot sem – nem tudott volna kellően szabadon mozogni. Teljesen nyílt célpont. Csak a két fél gyorsasága és pontossága, valamint lélekjelenléte dönti el, ki marad ott és ki tér vissza az alagút egyik vagy másik oldalán.
Arra az időre (1960 – as évek) a hadászat már olyan robbanó és egyéb eszközöket fejlesztett ki, melyek révén borzalmas sebeket lehetett ejteni, végtagok szakadhattak le, belek ömölhettek ki, és a tiltott eszközökről ekkor még nem is beszéltünk. (Pl. a dum-dum golyó, melyet egyszerű lőszerből némi reszeléssel el lehet készíteni, és az emberi testbe csapódva szétnyílik, és nem „pusztán” átlyukasztja azt, de hatalmas darabot tép ki belőle, vagy napjaink olyan lövedékei, melyek nem ölni: sebesíteni és kínt okozni hivatottak. Tüskékkel szórják teli a testet, amik még deformálódnak is becsapódás után, és csak nagy erőfeszítéssel és sok munkával lehet eltávolítani, ha a mentő műtétet egyáltalán kibírja a sebesült, hiszen sokáig tartó, aprólékos munkáról van szó, amely alatt végig vérzik. Vérzéscsillapítás mellett is. Az a logikus (és következményeiben perverz) megfontolás áll emögött, hogy minél hamarabb lehet nyerni, ha pszichológiailag és anyagilag gyorsan kimerítik az ellenséget. A sebesültek és szenvedők pedig lekötik az erőforrásokat.
Nos, John Rambo dum-dum golyóval és tüskelövedékkel nem találkozott, de kegyetlen csapdákkal igen. Pl. katonai dobozzal, amibe térképeket, és hadműveleti terveket tettek, tudva, az milyen értékes az ellenségnek; ám, ha a terveket valaki megmozdította, az alá rejtett robbanóanyag működésbe lépett. Biztos halál. És lelki csontrepesztő a csapatnak, amelyik látta mindezt.
rambo1cNem mesélem el a filmet, vannak benne látványos akciójelenetek, megelevenedő gyilkos iszapfal, motoros ugratás, és géppuskával betontető átlövése, a lényeg ennyi: senki nem figyel igazán Johnra. Egy csavargó a rendőrség számára, amely nem tud mit kezdeni száz férfipróbát kiállt, és egyben nyomorékká görcsösödött személyiségével, aki hallgat, visel, és keresi a boldogulását – mert férfi. Ezt tanulta, és ebben hisz. Erősnek kell lenni, otthont kell építeni, és gazdaságot létrehozni. Ugyanakkor a végletekig zárkózott, nem képes magától megnyílni. Többek közt, mert először is szembe kéne néznie vele, hogy gyenge és gyengéd ő is belül, mint mindenki, akinek lelke van; másodszor fájdalmak izzanak benne, amire a harc hevében az egyetlen válasz az volt: szorítsd össze a fogad, és koncentrálj a dolgodra! És ő nem fog veterán körbe járni, és puhány módon elzokogni mi minden bántja belül. Nem képes szembenézni azzal, hogy nem mindig férfias.
Ám hosszú hatalmi játszámázás után (amire a film akciójelenetei épülnek) mégis rambo1dmegteszi, amikor a „rossz apa”, a helyi rendőrfőnök (aki nem hajlandó lehajolni, megérteni és észrevenni a lelki páncél mögött a bajba jutottat) eljut arra a pontra, hogy „renitens fiát”, John Rambot, nem nevelheti meg, és szoríthatja a sablonjai közé, pusztán mert erősebb (nek hiszi magát). A betont átütő golyók őt is komolyan megsebesítik. Eddigre azonban józanabb emberek elküldetnek a „jó apáért”, John egykori feletteséért. Az ezredes ismeri a férfit, tudja, miken ment át, és akinek éppen ezért a tiszteletének és megbecsülésének az elvesztésétől sem kell félnie volt katonájának. Neki képes bömbölve az arcába zokogni: (Apa!) „A háború borzalmas!” (És ráadásul hiába tettem meg mindent, amire képes voltam, mégsem szeretnek érte.)
Végül minden kibogozhatalannak látszó lelki görcs mélyén egy egyszerű igazság áll.

 

Zoli
folyt. köv.