Címke: szeretet

Amikor a kövek dalolnak

Hé, a jövő nem a beszariaké! Kösd fel a gatyád és fogj össze másokkal! Ha lehet másokért, és ne mások ellen! Apró, de fontos különbség.

Hé, a jövő nem a beszariaké! Kösd fel a gatyád, és fogj össze másokkal! Ha lehet másokért, és ne mások ellen! Apró, de fontos különbség.

Ez a cikk személyes véleményemet tükrözi. A Föld globális átalakuláson megy át. Hatalmas természeti katasztrófák közelegnek, és az emberek java aligha fog tudni mit kezdeni vele. Háborúk és éhínség várható. De ez csak a dolog kihívás része. Mert „ahol nagy a szükség, közel a segítség”, és ahol „túláradt a bűn, ott kiáradt a kegyelem”.

Vedd fel a zászlót Olvasó! Válj éneklő, prófétáló kővé! Fektesd le a biztos alapokat (Szentírás, Hogyan vezet minket a Szentlélek? illetve az ebből készült Keresztény metódus cikksorozat itt a lapon.) Kérd Isten Szentlelkét! Imádkozz erőiért, sugallataiért, a megkülönböztetés adományáért, bátorságért, és megfelelő társakért! Bánd meg időnként bűneidet, mert anélkül nem megy! De minderről a fenti anyagok eligazítanak. Aztán szolgálj mások felé! Erőket és hozzá bölcsességet fogsz kapni. Ne várj a többiekre, a papokra se, mert akkor halálod napjáig fogsz otthon rostokolni! Légy bátor, indulj el, merj hibázni, és rábízni magad Istenre! Amit tudok, segítek. Ha tudok segíteni. Imádkozni mindenképp.

Reményünk van attól, aki mindig megtartja Ígéreteit. Nem elfelejteni!

Reményünk van attól, aki mindig megtartja Ígéreteit. Nem elfelejteni!

Közeledik Isten Országa, Krisztus Királysága. Emberileg valószínű még messze van, a tudósok szerint még évtizedek vannak hátra a katasztrófák tetőzéséig, de akkor is fel kell készülnünk rá, és segíteni másoknak is felkészülni.

Ezért e két film itt. A fantázia terméke, és a dokumentumfilm. Mindkettő arról szól, hogy adományink vannak, melyek használatába bele kell növekedni, és aztán be kell vetnünk az Úr érdekében.

 

Az Isten áldjon, testvérem!

 

 

 

 

 

 

 

;-)

Zoli

Nekünk való, ha te is jó párkapcsolatot akarsz. Csajok! Az uccsó húsz perc főleg a tiétek…

 

 

 

 

 

 

 

 

Rém egyszerű, kicsit túl egyszerűsített. Mégis felszabadító. Mark Gungor, akárcsak a Biblia, elismer minket férfiként, a nőket nőként. Miért a pornófilmekben a sok hatalmaskodás a nők felett? Mert pipogya nemzedék vagyunk. Önállóság, bátorság, saját célok (melyek a közösségnek is hasznosak), kockázatvállalás nélkül. Hát megjelenik a meg nem élt erő ott, mint a középkori kódexek oldalán a obszcén szexuális ábrák. Egyháziakén is. Az Élet élni akar, és utat keres magának. Ha nem teheti természetesen, egészséges módon, hát hat a tudatalattiból, sötéten, viszolyogtatón. Mint az a szerencsétlen flótás, aki csak teljesen megkötözött nővel volt képes, és csak az volt meztelen belőle. Vajon mennyire ismerte őt el az anyja férfiként? Vajon az apját mennyire tisztelte az anyja?

Mindegy: Mark abban segít kicsit: mi a módja a természetes és kellően szabad, hosszútávú együttlétnek?

 

;-)

 

Zoli

Abigail Smith utolsó üzenete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Abigail

 

 

Ez az igazi kegyelem: a Törvény él, és az Élet mégis halad tovább. Felöleli a bűnt, és miközben ismét tisztára mossa (igen sokszor szenvedés által) Isten szép üzenetét sugározza szét: „Bízzatok, Atyátok szeret! Nem feledkezett el rólatok, a pokolba is kész utánatok menni. Csak higgyetek benne! Legalább egy picit.”

Zoli

Mindent a szemnek – második csapás

Ha 18 alatti vagy: Apa, Anya tudja, hogy ezt olvasod? Ha tudná, egyetértene vele? Ha nem értene egyet, vajon igaza lenne? Szerintem innen már nem fogsz visszafordulni, vagy ha igen, valószínű visszatérsz, szóval ha szükséges, beszélgess megbízható és kellően érett barátaiddal az itt látottakról! Hogy a helyére tudd tenni. (Ez néhány 18 fölöttire is igaz lehet. ;-) )

 

Nos, én elkezdem. Nők. Testük, s lelkük.

 

 

"Megcsodálhatsz, ha akarsz" - sugallja a barna - "S ha megteszed, feltárom magam!" "Remélem, Ödön készen állsz végre Rám! Én teljesen felkészítettem magamat Rád!" - így a szöszi

„Megcsodálhatsz, ha akarsz” – sugallja a barna – „S ha megteszed, feltárom magam!”
„Remélem, készen állsz végre Rám! Én ugyanis már teljesen felkészítettem magamat Rád!” – így a szöszi

 

 

„Béla! Van pár ötletem Veled!”

 

 

„Hódolj Királynőd előtt! Talán te is jól jársz utána… ha én is úgy akarom.”

 

 

„Tudom, hogy jó vagyok. Csak abban nem vagyok biztos, hogy ezt Te is így gondolod.”

 

 

 

Ehhez nem kell komment, ugye? Vagy? ;-)

 

 

„Te Bumfordi! Mikor veszed már észre, hogy szeretlek?”

 

„Még gondolkodom rajta, hogy csaphatod – e Nekem a szelet. Bizonyíts, pajtikám!”

 

 

„Na, most aztán jól nézz meg, hapsikám! Ilyet nem minden nap mutatok neked!”

 

 

„Vidám vagyok és erős! Segítek elhordozni az Élet terheid, és szülök Neked egy egész focicsapatot!”

 

„Hódíts meg, és tégy magadévá lágy szenvedéllyel!”
(Amúgy bocs a reklámfeliratért!)

 

„Aztán, Jani! Meddig váratsz még? Jobban szeretsz, ha tüsszögök?”

 

 

„Hm, Szivikém? Így már fel tudjuk dobni az éjszakáinkat?”

 

„Pali! Megkapsz mindent egyben! Szex és elköteleződés halálig. De ne akarj többet! Mert nincs több! És azt ne merd mondani, hogy bepalizlak, mert kikaparom a szemedet! Mért fáj, hogy akarlak?”

 

„Hmmm? A Te kis egzotikus cukorfalatod? Vágyakoztál utánam?”

 

 

„Végre! Felszabadultan, boldogan: Veled! Szeretlek, te hódító Csizmás Kandúr!”

 

 

„Na Géza? Megdicsérsz? Kitett magáért a te kicsi feleséged? Legyél ám büszke rám! Remélem, te is kiteszel magadért! (Azért a haveroknak nem kell ám minden részletet tudni!)”

 

 

Egyelőre ennyi. Majd még lesz: „Mindent a szemnek.”

 

;-)

 

Zoli

 

Most ehhez mit szóljon az ember gyereke? (Elmélkedés egy vendégcikk kapcsán.)

Nézem a videót, amire Alter Ego hívta fel a figyelmem a Férfihangos cikkével. Nem is olyan nagyon rég cikket írtam, amiben képzeletbeli beszélgetést (oké, valójában monológot) folytattam Irina Sevcsenkóval, a Femen vezetőjével. Most meg itt vannak ezek az önmagukból kifordult (hát, állítólag: nők) akik, úgy tűnik, bármit megengednek maguknak, mert a másik szerintük „rossz”. Egy patriarchális vallás, patriarcha képviselőivel szemben. Le kell írnom ezt a szót, hogy: „képmutatás”?

Feltűnő, hogy a nőelnyomó, agresszív patriarchák milyen szelíden tűrik, ahogy ezek az, izé… nők, megszégyenítik őket, a nemiszervük táján megfestik a nadrágjukat, a képükbe üvöltöznek, az arcukba köpnek, és szemérmetlenkednek, tudva, hogy alapból egy ilyen helyzet mennyire kísértő egy férfinek. Jó, ez nem teljesen az az eset. Igazából egy nő attól, hogy meztelen, még nem feltétlen válik vágy tárgyává. Pl. ha mocskos ribancként viselkedik, ennek kisebb az esélye.

"ÉN értelek titeket, gyermekeim. De TI, ti értitek önmagatokat? Akarjátok érteni?"

„ÉN értelek titeket, gyermekeim. Nem vagyok bölcsesség híján. De TI, ti értitek önmagatokat? Akarjátok érteni?”

Van egy másodperc, amikor látszik, hogy az egyik férfiban az tartja a lelket, hogy férfitársa ott áll mellette, szorítja a vállát, és a füle mellett imádkozza hangosan a Rózsafüzért. Ha nem erősítené, valószínű lelkileg, és meglehet, fizikailag is összeomlana. Ugyanis a férfipsziché sem bír el akármennyi agressziót, még ha nőktől kell elszenvednie, akkor sem. Mert a nő alapesetben mindig a partner és nem a vetélytárs. Hagyományosan a másik férfi a vetélytárs (vagy éppen szövetséges, de akkor is más férfi(ak) ellen.) Hagyományosan nem a nővel vetélkedik a férfi.

Milyen érzés lehet, ha a lovagiasság erényével (társadalmi és személyes szinten plusz lelki javakat nyújtok, mert kiszolgáltatottságod, gyengébb voltod, valamiféle hátrányod miatt, ezt szükségesnek tartom. Illetve mert valamiféle egyéb javad – szépséged, figyelmed, kedvességed – elnyerésére törekszem ezáltal.) ilyen végletekig visszaél a „gyengébb nem”? Ha a tanúsított jóságot buzdításnak veszi a még nagyobb lelki sötétség megvalósítására? Mert: „Igazam van”…

És: van?

"TÉNYLEG az a jó nektek, ha nélkülem járjátok ezt a széles és tágas Világot? A Menny és Pokol helyeit? Legalább a szavaimat tartalmazó négy kis könyvet (Evangéliumok) olvasgathatnátok, akár csak hetente egyszer, mondjuk vasárnap, tíz - tíz percig. Már adnátok nekem egy esélyt, hogy belépjek hozzátok, az életetekbe."

„TÉNYLEG az a jó nektek, ha nélkülem járjátok ezt a széles és tágas Világot? A Menny és Pokol helyeit? Legalább a szavaimat tartalmazó négy kis könyvet (Evangéliumok) olvasgathatnátok, akár csak hetente egyszer, mondjuk vasárnap, tíz – tíz percig. Már adnátok NEKEM egy esélyt, hogy belépjek hozzátok, az életetekbe.”

Ismerek férfit, aki vert meg nőt. Nem a diadalmámor volt, amit érzett utána. A legtöbb férfinek ugyanis meg kell küzdenie a szégyen érzésével, ha nőt bánt fizikailag. Akkor is, ha érthető volt a tette. (Pl. magát védte.) Világos, nem minden férfi ilyen, tudok ellenpéldát is. Aki megveri, „mert nem tudta, hol a helye”. Elgondolkodás, megbánás, semmi. A nő bűne, hogy volt saját véleménye. És tudok olyant is, amikor a bántalmazott nő mondta ki: „azért egy kicsit megérdemeltem. Tényleg kegyetlen voltam vele. Pedig igazából szeretem.” És, ha már példák: amikor a férj nemcsak bántalmazta feleségét, de a saját fiát is arra nevelte, hogy tiszteletlen legyen az édesanyjával. Aki megszülte, gondoskodott róla, dolgozott rá, őszintén szerette… Kész, megint elakad az ember szava.

Mi mindennek a köze az Argentín esethez? Semmi. A szomorúság, a könnyek a szemem sarkában. Mert néha ki kell mondani: vagyunk páran, akiknek fáj, akiknek nem mindegy. Semelyik eset sem. Akiknek fáj az Élet sebe, a Lét fájdalma. Tudom, hogy többen is vagyunk ilyenek. Íme egy bizonyíték erre a kijelentésemre. Biztos van még ezer másik. Bár lenne millió. Testvéreknek nemzett és szült minket Ő, és  hogy bánunk mi egymással?

Büszke vagyok argentín férfitestvéreimre, hogy megvédték, ami számukra SZENT, és vállalták a lelki sebeket: a megszégyenítést, megalázást. Valószínű, ezért sem fajult tömegverekedéssé és letartóztatások sorozatává az eset.

Úgy tudom, a katedrálisban NŐK imádkoztak értük.

 

Zoli

Legyünk Hősök! De tényleg!

Na, ő vagyunk mi. Lentebb néhány köztünk élő hős képe következik.

Na, ő vagyunk mi. Lentebb néhány köztünk élő hős képe következik.

Először a „Hihetetlen család” (The Incredibles) c. rajzfilm ihletett meg. Amikor Mr. Hihetetlen mérgében felemeli a kis autóját, aztán észreveszi, hogy egy kisfiú figyeli, és villámgyorsan leteszi, a gyerek pedig tágra nyílt szemmel várja a csodát… Aztán ma megnéztem a „Justin, a hős lovag” című animációt, amely során egy suta fiúból igazi hős válik, és elhatároztam, megírom ezt a cikket. Mert ezek és más hasonló filmek feltárják az igényt, a vágyat, de megvalósítható receptet nem adnak hozzá. Hát, próbálok segíteni. Még valami. Ez is egy (nagyjából) uniszex cikk. Mert hősnők éppúgy kellenek, mint hősök.

Biztos nem fogom tudni kimeríteni a témát.

Nézz körül! Ne legyél olyan, mint az átlag! Ne elégedj meg: a „dolgozom, pihenek, nevelem a gyerekeim” bejáratott ösvénnyel! (Bár ha valaki csak ezt tisztességesen végzi, én már kalapot emelek előtte. Pláne, ha valahol 4-5 gyerek van, vagy még több, esetleg fogyatékos… Upsz, máris a hősök földjén járunk!) Tájékozódj szűkebb környezeted helyzete, gondjai felől, vagy olyasmik felől, amik országosan problémák.

Válassz célt! Ha igazi hős akarsz lenni, olyan célt válassz, ami túlmutat rajtad, és mások is jól járnak vele. De olyan cél legyen, amiért lángolni tudsz! Belőled kell, fakadjon! Sokszor az lesz az egyetlen öröm és erőforrás a számodra, hogy tehetsz azért, amiben hiszel. Lehet a célod a modell szakma, énekesi karrier, de kapcsold össze mások szükségével! Állj jótékony kezdeményezések mellé növekvő hírneveddel, egyre ismertebb arcoddal! És magánemberként is tedd a jót – lehet beszélgetni a szomszédokkal a liftben, az újonnan sütött sütiből kóstolót vinni a morgós bácsinak a negyediken, a metró megállóban koldulóval pár szót váltani, ha pénzt nem is adsz. Hiszen a többiek közönye, az az egyik dolog, ami bántja őket.

Hosszú ideig fog tartani, míg belenősz! Egyszerűen nem nevelnek minket hőssé. A tévéadók elhitetik, hogy álmod beteljesülése és közted csak egy ugrás van. EZ-NEM-IGAZ.  Volt, aki azért pattant vissza arról a falról, ami közte és a hőssé válás közt állt, mert nem számított rá, milyen nehéz lesz, és kevés sikerélményt adó az elején. De nem feladni kell! Átmenetileg lejjebb tenni a lécet! Sok kis lépés visz el oda, ahova igyekszel. Új készségeket kell elsajátítanod, pl. őszintén és tapintattal kommunikálni, meghallgatni (ez nagyon fontos), megszólítani, és kockáztatni. Erről mindjárt bővebben. Pihenni tudni, dolgozni tudni akkor is, mikor magadon (és Istenen) kívül a kutya se kíváncsi rá, mit csinálsz.

Vállald a megmérettetést! (Ez Csernus dokitól van ;-) Hát – jól tudja.)Lehet, pl. embereket kell meggyőznöd terved hasznosságáról. Nem baj, ha kételkednek, ha nem hisznek, ha lekicsinyelnek. Először is: ők kevesebbet tudnak rólad és céljaidról, mint te. Nem kötelességük bízni benned. Másodszor soha nem az a baj, ha mások nem hisznek a terveidben, hanem az, amikor te nem!  (Mer’ van, aki nem is akar! Hát ilyenre ne hallgass!) De nem azt mondom, hogy makacskodj! Esetleg gondold át! Válts stratégiát! De néha egyszerűen csak ki kell tartani. Ha pedig újra és újra nekiugrottál, míg a hátad közepére nem kívánod már az egészet, legalább nyugodt szívvel mondhatod: „én mindent beleadtam, rajtam nem múlott. Talán másvalaki kell, hogy sikerre vigye ezt az ügyet.”

Kasza Tibor – énekes és ügyes hobbifotós. Már segített Angliában dolgozó magyaroknak, és egyik fotóstanítványa, aki a barátom, szerint meglepően szerény és segítőkész ember.

Másrészt: merj új dolgokba kezdeni, új módszereket kipróbálni, új embereket, közösségeket megismerni! A belül lévő erkölcsi mércéd (mely karbantartandó!) alapján dönts: előbbre visz mindez, vagy sem? Ha nem: pápá! Ez viszont nem derül ki mindig rögtön az elején. Azt jó tudni, hogy minden hibából, földre hullásból van felállás. Meg fel is kell állni! Nincs helye túlzott önsajnálatnak, önostorozásnak, bűntudatnak! (Istenem, de jó, hogy én gyónhatok!)

Az, hogy vállalod a megmérettetést, nem azt jelenti, hogy „közbeavatkozom, ha biztos a dolog”. Ez a mi nyugati, konfliktuskerülő naiv ábrándunk. Az akciófilmek sokszor táplálják ezt az illúziót. Pl. Az „Éli könyvé” –ben, még a film elején Denzel Washington, ha jól emlékszem öt (5!) támadóval végez, kb. egy perc alatt, akik közül az egyik egy szívós motorfűrészes alak. És a haja szála sem görbül. Ahogy mi azt elképzeljük! J Tudnod kell, hogy nem akkor vagy bátor hős, ha belépsz az események sodrába (akár vitába, ökölharcba, tüntetésbe, ideológiai harcba, stb.) és nyertesként, pláne karcolás nélkül hagyod el a helyszínt. Akkor vagy bátor hős, ha megtetted, amiről úgy gondoltad, meg kell tenned. Lehet egy feminizmusról szóló vita kellős közepén bebizonyítja az ellenfeled, hogy kettőig sem tudsz számolni, és saját barátaid fejére hozol szégyent, a magad megítéléséről nem is beszélve! Hidd el, túl lehet élni, bár célszerű tanulni belőle. És az sem mindegy, hogy tízen állnak sorba egy szerencsétlen lány megerőszakolásához, vagy ketten próbálják meg ugyanezt. Előbbi esetben a rendőrséget, és esetleg a mentőket célszerű hívni, utóbbinál, ha elég határozott vagy („fegyver van nálam, és nem félek használni!”  – a két öklöd csak kéznél van, remélem) megfutamíthatod mindkettőt. De lehet a fogad bánja – a lány viszont elfuthat. Nos, a fogtechnika ma csodákra képes, ellenben a lány talán soha nem fogja megköszönni – de elfelejteni sem! Kockáztatni azt jelenti – hogy kockáztatsz. Vagyis pórul is járhatsz. És még áldozatot is kell esetleg hoznod. (Fizetni a fogtechnikust.) De így Életed lesz, szánalmas görcsölés és punnyadás helyett. De meg lehet ám kockáztatni azt is, hogy bekopogtatsz a szomszéd magányos nénihez, hogy van-e kedve meginni egy teát veled? Talán nem zavar el. És máris megint hős vagy.

Más kérdés a felesleges hősködés. Engem már fenyegettek meg, mert egy lánynak küldtem két SMS -t, aki járt valakivel. Az elsőben megkérdeztem, járna – e inkább velem, a másikban megkértem, válaszoljon. Erre megírta, hogy kösz, de nem. Azt válaszoltam: „Jóvvanna! Azért sajnálom.” Aztán az egyik ismerőse, akinek elmesélte a történetet, megfenyegetett. Háát, tájékozódhatott volna. Mondjuk a részemről elküldött tizedik SMS után már jogos a közbelépés.

V Kulcsár Ildikó – Nők Lapja újságíró. Évtizedek óta igyekszik pozitívan befolyásolni a gondolkodásunkat, de már működött együtt pl. a Baptista Szeretetszolgálattal is. Teszi is, nem csak gondolkodik róla.

Ne a rendkívülit keresd, viszont ne fuss előle! Hétköznapi hős bármikor lehetsz. Töltődj fel – ajándékozd szét! Töltődj fel – ajándékozd szét! Akár úgy is, ahogy általában nem szokás. Pl. szóba állni Szo.ós Gizivel, az utca k..jával, és emberi lényként beszélgetni vele. Hopp, máris a rendkívüli mezején járunk. Vagy egy suhanc előtted próbálja ellopni az idős néni retiküljét. Igen, megint a te időd jött el.

Legyenek erőforrásaid! Én az élő Isten hitnél jobbat nem tudok. De ez kegyelem, és van, hogy kitartóan kell kérni. Meg idővel minden vele jár: Tízparancsolat, gyónás – ha katolikus vagy, Bibliaolvasás, Szentmise, imacsopi, stb. És ebbe is bele kell nőni: megismerni, megszeretni; megismerni, megszeretni. Elképesztő csodákra képes az Isten általunk, ha odaadjuk magunkat neki.

De sokakat riaszt a merev, vallásos felszín. Mi marad hát? Önsegítő könyvek, tréningek, általad megbízhatónak tartott spirituális út, (de ezen tanításokhoz megint jó belső mérce ajánlott, és a négy evangéliumnál jobbat nem találtak fel – szerintem. Az Isten maga hozta el.) A kikapcsolódás ezer formája, jó párkapcsolat (bár sokszor inkább épp az a kereszt…) barátok (!), közösség, sport, kapcsolat a természettel. Nagyon ajánlott: erdő-mező, kiskert, állatok. Tánc, főleg, ha társas. ;-) (Lehet csajozni! Meg pasizni.)

Légy eltökélt! Akkor is tedd, ha más nem teszi! Ha te nem hiszel benne igazán, más hogy higgyen? Amikor kell, adj bele apait-anyait! Majd kipihened magad utána! De tudj leállni! Szintén fontos.

Az igazi ellenség mindig a helytelen gondolkodásmód! Elsősorban a sajátod. Tehát nem a másik ember! Helytelen az, ami hosszú távon árt neked, vagy másoknak. Meglehet, célul tűzöd ki, hogy másokat figyelmeztetsz az ő helytelen szemlélet és ebből következő helytelen magatartásmódjukra. De nem a te dolgod megváltoztatni azt! Az az ő dolguk! A helytelen cselekedeteikkel szemben viszont már szabad védekezni: magadat, vagy másokat megvédeni.

Légy lelkileg önálló, de ne független! Inkább adni akarj, időt, energiát, még pénzt is (mindegyiket kellő megfontoltsággal, de egyszersmind bátor nagylelkűséggel) mint másoktól kapni. De néha rá fogsz szorulni másokra. Ne szégyellj ilyenkor kérni! Időt, energiát, és ami a legnehezebb: pénzt is. De legyél mindig őszinte és elszámoltatható!

A legtöbbször, amivel találkozni fogsz: mások közönye. A ragaszkodás a kényelmes-megszokotthoz, a süket fülek intézménye, a „levegő-vagy-számomra” magatartása. De nyugi! Nem mindenki lesz ilyen, és később megtanulod, hogy mivel keltsd fel mások érdeklődését ügyed iránt; megtanulsz mások fejével gondolkodni, szóval fejlődni fogsz – és ez az eredményeiden is látszani fog. Ha pedig kitartasz, szép lassan azok fölé nősz, akik megpróbálnak úgy tenni, mintha nem léteznél. Te akkor is vedd komolyan magadat és az ügyedet, ha mások ezt nem teszik!

 

Az egyik legférfiasabb férfi, aki ismerek, holott a szexuális élete zéró. Építi életművét, reméljük, még jó darabig. Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója. 

Tudj vezetni, tudj követni! Amikor mások mögéd állnak, leginkább neked kell majd motiválni őket, feladatokat kiszabni, ötleteket kérni, meghallgatni, elbírálni. Legyél udvarias, tisztelettudó, szükséges mértékig türelmes, és következetes! Vagyis főnök és ne főnökösködő! Időnként népszerűtlen dolgokat kell tenned, és ezt el is fogják tőled várni, de ha lehet, próbáld ellensúlyozni! Görcsölni viszont ne görcsölj! Először is szabad hibázni, másodszor nem kell, hogy mindig és mindenki szeressen!

Néha neked kell mások nyomvonalába állni. Lehet, hogy létrehozol egy szervezetet, de olyan probléma merül fel, amiben az egyik követőd ismeri a megoldást. Itt az idő átadni (a probléma megoldásának idejére) a kormánypálcát! Viszont a trónbitorlókat tudd helyrerakni! Lesz, aki akkor is a helyedre pályázik, ha erre semmi igazi oka nincs. Ne félj felvenni a kesztyűt, és helyretenni!

Van azonban, amikor tényleg jobb, ha más viszi tovább az ügyet, áll végleg az élre, magánéleti gondok, kimerültség, vagy egyszerűen azért – mert tényleg alkalmasabb rá. Önkritika, néha szintén fontos.

És előfordul, hogy olyan célt tűzöl ki magadnak, amiben már dolgoznak, és kellő hatékonysággal –mások. Magányos idősek segítése, a Családon Belüli Erőszak áldozatainak megsegítése (tartozzanak bármely nemhez, vagy korhoz), stb. Ilyenkor célszerű neked csatlakozni a már meglévő közösséghez, mint egy újabbat létrehozni. Mert tökéletes a tiéd se lesz!

 

Na, ő megint Férfi! Ha szól, a csapat ugrik, éjjel kettőkor is, karácsony másnapján. Családfő, felesége mélyen és őszintén szereti. Már lőtték ki a kollégáját mellőle. Egy néni térítette másnap magához: “Lelkész úr! Azért tart Istentiszteletet, ugye? Mert Isten ma is vár minket, dolgozni.” Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője.

Légy kitartó! Ez nem azt jelenti, hogy nagy levegő, és jó sokáig benntartani a szuszt, aztán ezzel a kezdő lendülettel lefutni a távot! Komoly célokat így nem lehet megvalósítani. A „megújulás” a szó, amit keresek. Újra megvágyni a kezdeti álmot; átértékelni, megkeresni, most hogyan lehetne tovább vonzó a számodra; kicsit kilépni, és levegőt venni; másokat megkérni – motiváljanak; inspirációt kérni az Úrtól.

 

 

Élj teljes életet! Nem szólhat az életed csak a célodról! Kellenek: család (kevés embernek nem), barátok és egyedül töltött idő. És sokszor olyan munka, amiből megélsz, miközben karitatíve teszel másokért, vagy akár énektanárhoz jársz, és tehetségkutatókat keresel.

Hős az: aki túllép önmagán, és megtalálja a másik embert. Kis tettekkel, nagy tettekkel – egyre megy. Aki apró tetteket visz véghez, ne húzza be fülét-farkát; aki nagyokat, ne düllessze túlságosan a mellét! Egyenes gerinccel járhat mind a kettő. És ez éppen elég.

 

Íme, egy dokumentumfilm egy valódi hősről. Az illető talán még ma is él. A filmet azért is jó megnézni, mert valamit pótol abból, amire ma alig van időnk: beszélgetni nagyszüleinkkel, dédszüleinkkel. Milyen volt az ő életük, ők miket álltak ki, és hogyan maradtak közben emberek?

Hát, többször folyt a könnyem a film alatt a megindultságtól. Amikor pedig az az ember, aki a főhőst megalázta a kiképzésen, és a főhős, aki később megmentette az életét, mosolyogva néznek egymás szemébe, évekkel később, kb. tíz cm-ről… akkor egyszerre mosolyogtam és törölgettem a szemem alját. (Én már csak ilyen kis bőgőmasina vagyok.)

 

;-)

Zoli

Van – e lelke a férfinak?

A költő, aki a Keresztény Férfiak Társaságának aktív tagja

A költő, aki a Keresztény Férfiak Társaságának aktív tagja

Jelenések

 

Láttalak a reggeli fényben,

árnyas lámpaburák öblében,

kitárt ablakok üvegszárnyán

míg a szoba levegőt vett lustán ..

Láttalak pupillák víztükrében,

szürke ködben, mégis tejfehéren,

ma reggel ámokfutó autók felett ,

hol törékeny, áttetsző angyal lebegett!

van-e lelke a férfinak2.

Mozaikok 

 

Neked hittem tegnap még, s ennek ára,

hogy nem értlek, és válaszodra várok,

 bár konokul hazudnak a szikár számok,

mégis időt koldulok makacs vágyaimra!

.

Szemeid tiszta fénybetűs papírlapok,

kiolvashatom belőlük alfától- ómegáig

rezzenéstelen, vibráló érzelmeid kottáit,

a szavaid szabálytalan, rejtjeles ritmusok,

általuk állnak össze  a megfeneklett mondatok….

 Kozmoszlátó

(Weöres Sándornak)

Játszottál a szavakkal, mint Bach hangjegyeivel

Költők gyöngyszeme, még múzsád is irigyel

Jöttél ködből, kozmoszt hoztál ládafiában

Hogy nyolcpatkós szánodon repíts álomigádba!

Weöres Sándor

Csillagvizsgáló

Álmom egy csigalépcsős tornyocska, vagy háztető,

s meghitt csendjében egy távcső, égre meredő!

Ha esténként szétfolynak bennem a gondolatok,

a recsegő fokokon felérve halkan matatok,

s a rideg fémet ujjpárnámmal érintve megérthetem:

                          e játszótér a lencsével fogható isteni értelem,

a bántó, önhitt egót ott csak hírből ismerik,

nem imádnak mást, csak a véghetetlen Istenit,

égi hintán tejútfényű angyalok köröznek, függenek,

s az üstökös csóvájáról az Isten nekem integet!

van-e lelke a férfinak5.

Szesztestvérek

 

Alagsori söntésben, dohos állott levegőben

esetlenül tántorog egy itt maradt élő kövület..

Kocsmaszagú magányában megértő társat keres,

 a hátsó sarokban máris valaki feléje integet.

Opálos pupillái veszik a jelet, elbotorkál felé,

a gyatra, zavaros lé ki-kilöttyen, ő megzökken,

majd céljához érve rongybábként huppan  mellé,

s elvesznek az orrfacsaró kékesszürke ködben..

 

 van-e lelke a férfinak 6

Alkonyat

Kisimulnak a nap mélyráncai:

az  elaggott aggódások redői-

hasztalanul keresett megnyugvás

elhintett félelmei csitulnak

elmosódott képek élessé válnak

az esteledő karcos homályban

s mit a nappal rávarázsolt arcokra

a vörössel elegyedő szürkület

az isteni aurába szelíden belesatírozza…

van-e lelke a férfinak7

 

 

 

A szerző  rövid versértelmezése: 

Ezek a  versek is valahol a férfiről szólnak! Nem a macsóról, nem az izomagyúról. nem a piperkőc önimádóról, hanem az érzéki,  a mindenségre-teljességre  figyelő,  néha megbicsakló de őszinte férfiról!

Ezek is mi vagyunk, vagy lennénk, mert nem szégyen és kell az égre tekinteni, őszintén szeretni. és nem bolondság az alkonyat szürreális, kozmikus fényeiben elgyönyörködni!

Szeretettel  küldöm, nem csak férfiaknak!

 

Németh Zsolt László  

 

Ki az én testvérem?

A cölöpsor a végtelen tengerhez vezet.

A cölöpsor a végtelen tengerhez vezet.

Tudod, mi kell, hogy öntudatos, értékes emberként élj? Mindössze két dolog.

Először is, hogy nagyjából két másodpercenként levegőt végy. Hogy kb. másfél másodpercenként egyet dobbanjon a szíved. Tehát: hogy létezz!

Aztán, hogy tőled telhetően törekedj a jóra. Akár azt valósítod meg, amit otthonról hoztál, akár, amire az élet tanított, akár amit angyali erők sugalltak, akár amit a gurud tanácsolt, akár amit a pap prédikált a szószékről, akár amit a pszichológiai kézikönyvedből olvastál ki, akár egyszerűen csak teszed a dolgod. Akár konzervatív vagy, akár szabadelvű, akár feminista, akár antifeminista, ha az életed ezeket termi: „szeretet, öröm, békesség, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és mértékletesség” (Gal 5,22-23) akkor egy úton járunk. Akkor testvér vagy.

Nem mindenben fogunk egyetérteni, nem mindenben fogjuk egymást támogatni, és néha jól össze is veszünk, de akkor is testvérek vagyunk, és mind a ketten a Mennyország, az Örök Haza felé vándorlunk. Néha csigatempóban, vért izzadva minden milliméterért, néha szárnyalva, mint a sasok, de megyünk! És ez szerintem akkor is így van, ha ebből egy kukkot se hiszel el.

Ha pedig Neked, aki ezt a bejegyzést olvasod, az életed nem termi a fenti gyümölcsöket; ha a személyes örömeidet fontosabbnak tartod embertársad bajának orvoslásánál, akkor rád mindez jövő időben igaz.

Mert kétféle ember él a Földön: az egyik a barátom.

A másik pedig az LESZ.

 

;-)

 

Zoli

Az igazi férfiszellem: a Békítő

az igazi férfiszellem a békítőHívjuk a barátomat, akinek a történetét továbbadom, mondjuk Péternek. Amúgy más néven szerzőként dolgozik itt, a Férfiak Lapjánál, és a Keresztény Férfiak Társaságának tagja. Másfél évvel ezelőtt mesélte el ezt az eseményt, az akkori (2011-es) lelkigyakorlatunkon.

„A régi cipőgyárnál sétáltam, amikor egy roma párra lettem figyelmes. A férfi szörnyű módon üvöltött a nővel. Volt velük egy rémült kisgyerek is. Nem gondolkodtam sokat, fogtam magam, és átmentem az út túlsó oldalára, mert velem pont szemben történt a dolog. Megkérdeztem a férfit, miért gondolja, hogy így kell megoldani egy problémát? Jóval szelídebben magyarázkodni kezdett, mire én a lassan távolodó párjára és gyermekükre mutattam. „Jó ez így? Mit lát ez a gyerek? Hogy kell bánni a nőkkel? Mit él át a felesége?” Belátta, hogy hibázott, és magyarázkodott, hogy hát hirtelen haragú, és így történhetett ez az egész.”

Ketten hallgattuk a történetet, Pali bácsi, és én. Mindketten elismertük, hogy nem lett volna merszünk odamenni. Péter azt mondta, nem is tudja, nem jutott eszébe félni. Nem volt kérdés, közbelép-e vagy sem.

EZ az a férfiszellem, amiről beszélek. Az IGAZI férfiasság.

;-)

Zoli

 

Ki lehetsz te valójában, Majka?

Rejtély ez az ember. Iszonyú mocskosnak érzem, és… de ez csak egy sejtés, hiszen Majkát egyáltalán nem ismerem. Egy kukkoló show – ból lett ismert, műsorvezető volt, énekel, szerepelt filmben, a kereskedelmi televíziózás (mely sokszor – de nem mindig – viselkedik szellemi szajhaként) felkapta őt. Úgy látom, klippjeiben többször szerepel Isten, de mindig úgy, mint Valaki, aki NEM VÁLASZOL. És ez fáj, az ezredik elsuttogott, vagy elüvöltött kérdés után még mindig fáj.

Hogy csinálod ember? Hogy vagy képes kitartani a reményben, hogy egyszer talán, végre válasz jön, hogyhogy nem váltál cinikussá, nem adtad át magad végképp a bűnnek, egy kegyetlen Istennel szemben, aki korán elvette édesanyádat? Túl korán, még nem készültél fel rá. Ha jól értettelek, erről is énekelsz. Micsoda kib…tt erős hited van neked, basszus?

KI VAGY TE VALÓJÁBAN, Majka? Ki támogat téged ennyire? Anyu odafentről? S vajon Rajta keresztül – Ő?

Majka Papa: Mondd, ami fáj

 

 

Zoli