Címke: tanítás

Az emancipunci halála (éljen az új Férfi!) – egy vidám film

emancipunciNem lesz hosszú cikk, csak egy filmajánló. Egy szabadszájú vígjáték, tök jó poénokkal, ahogy a kihívásoktól mindig félő modern, jólelkű, punci férfi, ráébred saját belső erejére. Hogy képes szembenézni a kihívásokkal.

És ebben egy bölcs és erős nő segíti, aki elég alázatos ahhoz, hogy belássa: szüksége van erre a férfira, és hogy kettőjükért éljen.

Mert a férfi nem válik macsóvá – csak tökössé. Nem felejti, mit köszönhet a nőnek.

Hogyan rohanj a vesztedbe – Liam Neesonnal, és Charlize Theronnal

;-)

 

Zoli

Haladó keresztényeknek – high school

Jim Caviezel, a Passió film Krisztusa

Jim Caviezel, a Passió film Krisztusa

 

 http://hu.gloria.tv/?media=581147

Egy lenyűgöző interjú és fantasztikus prófécia. Jim, aki megélte Krisztus szenvedését: fuldoklott mint ő, kapott ostorcsapást, mint ő, fájt a válla, mint neki a kereszttől, a halál torkáig jutott, és egy pillanatra át is lépett rajta, mint ő. Mellesleg 33 évesen kapta a szerepet és a monogrammja J.C. De ez csak érdekesség, amolyan juticsoki, a lényeg nem ez.

Mindeközben vele volt az Isten, és ő reményt, fájdalmat és gyönyörűséget együtt élt át. Az interjú alatt Jézus egészen közel jön hozzánk, és használja az ő kis prófétálóját. Csak figyeljétek, mikor majd héberül beszél!

;-)

Zoli

 

Egy Janikovszky Éva írás nyomán (avagy a kasztráltak fel és beszabadulása)

A könyv borítója

Janikovszky Éva rendkívül jól írt gyermekeknek. Legalább egy kis könyvecskét írt nekünk, felnőtteknek is. „Felnőtteknek írtam” – ez a címe. Kiválasztottam egyik történetét, elmesélem, aztán hozzáfűzöm, ami még eszembe jut róla.

A mosoly országa

Az írónő járt Amerikában. Angolul beszélnek, vidámak az emberek, jól élnek, ez csak az lehet. Ő nem nevezi nevén a helyet. Érdeklődnek egymás hogyléte felől, traccsolnak kicsit az időjárásról, és továbbmennek. Illik viszonozni a kérdést, és az idő mindig jó. Vagy volt jó, vagy lesz jó. Szóval kering a figyelem energia, de annak pozitívnak kell lennie. Az élmény csúcsa az volt, hogy az új ruháján volt egy címke, amin apró betűvel sokszor-sokszor rá volt nyomtatva, hogy: „szép napot, szép napot, szép napot!”

Írta, szeretné ezt itthon is meghonosítani. Javaslom, ha még él, értekezzen Geszty Péterrel, ezt az utat ő is végigjárta. Két veterán talán tud egymásnak segíteni.

Az én történetem a mélymunkáról szól.

Gyöngyösfaluban horgásztavat létesítettek. Medret ástak, vízzel töltötték fel. Apukámat – akkor még élt – megkérdeztem, hogy hogy nem nyeli el a vizet az a sok föld? Azt válaszolta, azért, mert beiszaposodik a víztől egy idő után, és maga elzárja a mélyebb rétegektől a vizet. Így megmarad a tó. Egyetlen ellensége a szárazság, mert felfelé nem védi semmi, de viszont szellős marad.

Meddig mondható, hogy ezek a kedves, figyelmes amerikai emberek igazán figyelnek egymásra?

Ránézésre, a rendszeresen maszturbáló, idegerőit végletesen felélt kiégett férfi típusa. Bármikor átcsaphat rombolóba, hogy legalább a hatalom illúziója meglegyen neki. Mert ma már a család sem adja meg, amire szüksége van: hasznosság, tekintély, felelősség, hajlíthatóság. Marad keserűnek és cinikusnak. Mert nem tud másnak lenni egy olyan társadalomban ami nemet mondott mindenre, ami őt felemelhetné, és férfiúi méltóságába visszahelyezhetné.

Ránézésre, a rendszeresen maszturbáló, idegerőit végletesen felélt, kiégett férfi típusa. Bármikor átcsaphat rombolóba, hogy legalább a hatalom illúziója meglegyen neki. Mert ma már a család sem adja meg, amire szüksége van: hasznosság, tekintély, felelősség, hajlíthatóság. Marad keserűnek és cinikusnak. Mert nem tud másnak lenni egy olyan társadalomban ami nemet mondott mindenre, ami őt felemelhetné, és férfiúi méltóságába visszahelyezhetné.

Mennyire szoknak hozzá, hogy mindig kedvesnek kell lenni, hogy én magam, az igazi valóm, gondom és problémáim nem érdekelnek itt a kutyát se? Vajon alvilági démonaink meddig tűrik a jólneveltség álarcát? Miért hogy onnan hallani a legtöbb báránybőrbe bújt farkasról, akik aztán szó szerint bárányokat (baptista híveket ima közben, iskolásokat az iskolában, családokat, járó-kelőket) kezdenek gyilkolni? Egyikük ki is mondta: végre élhetek igazi természetem szerint, és csinálom, amihez értek: a gyilkolást.

Maupassant is írt erről novellát, a Korzikai banditát. Vágyott saját alvilága erői után, a teljes szabadságra, a teljes megváltásra. De ő is úgy képzelte el, mint ezek mind. Korlátlanul szabadon engedem, és az kitombolja magát. Eszébe nem jutott bevonni Istent. Hiszen az altestünk, a mi alvilágunk, az „fujtaufel”! (Juj, ördög!) Persze az, de nem annyira Isten erejével. Igaz, miszerint Isten a mi teljes valónkat megváltotta. Testünk, lelkünk, szellemünk. És jön a Szép, új világ. De előtte a megtisztulás. Kívül, belül. SAJÁT EDDIG REJTEGETETT DÉMONAINK IS ELŐ FOGNAK TÖRNI, MERT ELJÖTT ENNEK IS AZ IDEJE. Istennel jönnek, vagy zabolátlan szabadosságban? Mert ezeket a templomfalak nem állítják meg, de az oltáriszentség igen – ha tud bennünk mihez kapcsolódni. Néha egy gondolatcsíra is elég, de azt aztán gondozni kell, belenőni a hiteles keresztény életbe, ami adás, ajándékozás és bölcs töltekezés együtt. És tanulás, hiteles forrásból (ami az evangéliumok tanításán megáll, az lényegében (nem teljesen, de lényegében) hiteles. Mert eljött az idő, hogy a kövek daloljanak, (pl. Villás Béla, hiteles ember, csak sokszor butaságokat tanít. Az élményektől elindulhatna a konkrét intellektuális tudás felé is.) belőlük támasszon az Úr prófétákat, mert kiknek dolguk lenne, hanyagolják a feladatot. Nem kell őket bántani, fogja a lelkiismeretük.

De mindig van kiút. Hogy is mondta Szamár a Shrek - ben? Ahol nagy a szükség, közel a segítség! Vagy Pál apostol? Ahol túláradt a bűn, ott túlárad a kegyelem is. Hát egyikük csak jól tudja...

De mindig van kiút. Hogy is mondta Szamár a Shrek – ben? Ahol nagy a szükség, közel a segítség! Vagy Pál apostol? Ahol túláradt a bűn, ott túlárad a kegyelem is. Hát egyikük csak jól tudja…

Nekünk viszont napról-napra fejlődnünk kell. Szeretni, tettekkel, ahogy Lisieuxi kis szent Teréz írta: kis tettekkel, nagy szívvel. Szeretni az Úr egyházát (valamennyit, amely tényleg az, és nem csak állítja) és tenni a dolgunk. Nyitottnak lenni, továbblépni, ahogy az élet hozza. Innentől nem tudok több tanácsot adni. Túl összetett az élet, túl sok az emberi sors. OIvasni ajánlom: Biblia, Hogyan vezet minket a Szentlélek? (Utóbbi összefoglalva a Férfiak Lapján is fenn lesz.) Meg ki mit gondol. Úgyis hibázunk. Tanulunk belőle, leporoljuk magunkat és megyünk tovább. Társaink is lesznek, némelyik mégsem az, stb. Nem tudom beleírni az egész Életet ebbe a cikkbe.

Az Úr legyen mindnyájunkkal!

Ámen

 

;-)

 

Zoli

Néhány film Igazi Férfiaknak

parkerParker, Gru (nagyon jó a főhős karaktere, és tetszik, hogy a Hold elrablása is és az apai szerep is megvalósul benne. Beza, van dolgunk a világban is), Mennyei Királyság, Valkűr, Trója (az Eric Bana által alakított trójai királyfi <Hektor> miatt, de az apja <Peter Fonda> is ott van.) München, Vasököl, Csatahajó (a műlábú katona felsrófolt büszkesége mondjuk nekem már kicsit sok), Hook, Egy ember az örökkévalóságnak, Hét szamuráj (hmm, hetes szám, a szellem száma… naggyon férfias.), A nap könnyei (Monica Bellucival, hű bakker, de jó nő – igaz, ő mikor nem? Bár nekem Gwynett Paltrow is nagyon bejön a Vasember szériában. Türelmes, megértő, önzetlen, szívós <nem adja fel, hogy tapintatosan megnevelje az ő vademberét, aki még a szülinapokat is elfelejti> – és még szép is. Ellenállhatatlan.) Jack Bull. Tessék megnézni! Elképesztően jó. Merthogy egyszerre izgalmas, szép, igaz és szent. Krisztus ma – holott egy szó nem esik róla, vallásról is kb. 10 másodperc.

A legjobb a végére: Eleven testek. Nem, nem pornó, sokkal jobb. Egy tündérmese. Például amikor a srác belopózik a lány után a városba, és megölelik egymást, bepárásodott a szemem. Amikor mennek a lány apja elé, aki talán megöli a fiút, és a fiú azt mondja a lánynak, hogy bármi lesz is, maradjon mellette – és a lány megígéri – háát nagy pillanat volt. Bizony kell a nők szeretete, támogatása nekünk, erős, öntudatos férfiaknak is. Időnként nagyon kell. Szóval jó film, érdemes megnézni. Eeee, na még egy: Camille. Először is, James Franco játszik benne, akit a „127 óra” óta igencsak kedvelek. Másodszor, ez megint egy tündérmese. A jóságos kislányról, aki önző, de vonzó férjecskéjét majd jól megneveli halhatatlan szerelmével, miközben az a wc-n húzná le, mert mindig figyelni kell rá, értsd: be nem áll a szája. (Ugye a tipikus: a férfi nem érti a nő beszédét, mert azt nem érteni kell elsősorban, hanem érezni, mert valószínű az érzéseit és hangulatát fejezi éppen ki. Vagyis bőven elég, ha a hangszínre, tónusra, ilyenekre figyel, igazából az hordozza a fontos információt. Ez értelmiségi nőre nem igaz, mert az kevesebbet beszél, általában koncentráltabban, és van veleje – vagyis férfimód kommunikál, (nem csoda, férfias készségében – értelmében – erős) ergo rá általában oda kell figyelni – mert van miért.)

Ez már nem Camille igazi haja. Testének bomlása miatt parókát kell feltennie.

Nna, a lány meghal, de életre kel. És innen minden megváltozik, mert Camille teste továbbra is halott, és pár nap múlva teljesen az lesz. A lány sebezhetővé válik, mélyen emberivé, tündi-bündi jótündér személyiségének mélysége lesz; már nem a Jóság Mindent Elsöprő Istennője – hanem a szó legszebb értelmében: Ember. És Nő. Mert továbbra is jó marad. És a linkóci férje ekkor kezd rájönni, hogy Camille értékes ember, aki ráadásul szereti őt. És elkezd megváltozni, sőt viszontszeretni a lányt.

Hát, engem mélyen meghat. (Ja, éppen törlöm a könnycseppeket, pedig már van egy ideje, hogy megnéztem.) Tök szép – merthogy egy kicsit igaz is.

Zotyi (morci leszek, ha bárki így hív) (szigorú tekintet!)

 

;-)