Amikor tervezzük a kicsinyünket, elgondoljuk, hogy a legjobbat fogjuk tenni vele. Aztán törekszünk is erre, több – kevesebb sikerrel. Kamaszodva, ha egészségesen fejlődik, a legnagyobb ellenségünk lesz. Hiszen két dudás egy csárdában, hogy is férhetne meg? Eltávolodik, és egy kitérő megtétele után, ismét közelít az övéihez. Kérdés, hogy van- e erőnk kivárni mindezt? Vívódunk, vergődünk kétségek közt. Próbáljuk a legjobbat tenni, az eredmény pedig kétséges. Visszatekintünk az elődeinkre. Vajon, miképpen értek el tőlünk nagyobb tiszteletet? Honnan volt nagyobb erejük egy-egy területen?

Érdemes mesélni mindezekről a gyerekeinknek. Hiszen lesznek ők is a helyzetünkben, amikor visszaemlékeznek a szavainkra, a nehézségeinkre. Mindezeket tudva talán megértőbbek lesznek.

Kati