Motiváció

Hozzáállás, a teendőinkhez, munkánkhoz, egy fajta lendület. Amikor megcsillant egy erőteljesebb súlyvesztésem után az, hogy esetleg a vég közeleg egy súlyos betegséggel, akkor más szemszögből kezdtem látni mindent. Ha egy helyzeten nem bírunk változtatni, javallják, váltsunk szemszöget. Más rálátással, hozzáállással, módosul minden. Ezért is jó több embert meghallgatni, hiszen más szempontok, érdekek mentén értékelnek helyzeteket. Más aspektusból. Akár egy mélyen depresszív elfáradt egyén is elmozdítható. Olyannak aki vonszolja naponta önmagát a munkába, ha felvillan, hogy nem tevékenykedhet valami miatt többet, egész másként fog hozzáállni a mostani dolgaihoz. Van pl. aki a nőt, versenytársnak tekinti, gyakran leszólja. A nő tettrekészségét titokban irigyli. A nő életigenlése irritálja. Ergó ez a férfi megfáradt. Ám, ha módosul a motivációja, az életbeli teendőkhöz való hozzáállása, akkor változik a nőhöz is a viszonya. Egy igazán erős férfi nem irigyli a nő erejét, hanem a saját erősségeit hozzátéve ketten együtt alkotnak. Tapasztaltam. :) Kata

Emberi léptékkel az onlyne térben

Tudjuk, hogy például egy szakítás is gyászmunka. S mint olyan, nem gyorsítható. Megérik szinte a gyógyulás. A sebek heggedése. A net világa viszont gyors. Van onlyne és offlyne életönk. Tehát le kell bonyolítanunk helyzeteket mindkét térben. Igazodni mindkét tér ritmusához. A lelkünk képtelen utolérni azt a tempót. Használható információk gyors lehívására, szervezésekre a net és tudjuk jól, hogy ellenőrzésekre is. Ám a lelkünknek is le kell reagálnia a keletkezett helyzeteket. A kezdő példához visszatérve, egy fájdalmas belátás, gyógyulás, felépülés nem fog megtörténni egy számítógépes egérre kattintással. Megannyi sebet okozunk és kapunk ezek miatt a tempó-beli összeegyeztethetetlenségek miatt. Csak kapkodja a fejét egy jóérzésű együttérző. empatikus ember, hogy is védekezzen. Hiszen lerendezik pillanatok alatt például egy törléssel, tiltással, gázlángozással. Így aztán érthető a sok bizalmatlan befelefordulás és elmagányosodás. Megsértődünk. Feladjuk. Nem próbálkozunk. Köszönöm ebből nem kérek. Ember legyen a talpán aki kitartó, nem adja fel és csak azért is próbálkozik. :) Kati

Társfüggésben

Akiket manipulált, játszmákkal behálózott nárcisztikus partner írtak egy helyen az állapotukról, hangulatukról. Férfiak, nők egyaránt lehetnek mindkét oldalon. Gyógyulni, talpra állni nem egyszerű. Megrendül az ember önbecsülése. Sorozatos stressz. A magánéletben. A kezdeti „beetető” időszakban „villant” az illető dolgokat, amiket később megvon. Büntetésképpen. Vergődhet a delikvens. Hosszasan lehetne sorolni a bántalmazás módjait. Bántalmazó kapcsolatba sodródunk többször is, egészen addig, míg meg nem tanulunk figyelni a jelekre. Tudjuk, bántani szavakkal pszicho terrorral is lehet, nem csak tettleg. Mint egy pszichológiai hadviselés. Ám meg is edz. Nem csak rombol. Megkeményít. Hiszen nem sírhatunk folyamatosan. Az ember sokat kibír. Nézzük csak a történelmet, mi mindent túléltek régen. Dolgoztak szorgalmasan sokan és az ügyeskedő agyafúrtak amennyit csak bírtak elvettek. Ma sincs másként. Társadalmi, gazdasági, politikai sőt magánéleteket tekintve. Rágódhatunk rajta, attól még így van. Gyarló az ember. Az érdek vezérel. Kapni akar. Lehúzni, kihasználni törekszik, akit csak képes. A jóérzésű, adni, segíteni akaró figyelhet, hol találja magát, ha hiszékeny. Erőt kívánok azoknak akik ilyen függésbe sodródtak. javulni, gyógyulni talán nem lehetetlen. :) Kati

A keresgélők

Sok a szingli. A szöveg mellyel keresnek érdekes emberismeretfejlesztő. Hallgatom a nők és a férfiak igényét. Legyen, lehetőleg mindkét félnek önálló otthona. Még ha csak egy garzon, akkor is. Hiszen ne csak az egyik fél gondja legyen fogadni, vendégül látni, ellátni, helyet adni maga mellett a másiknak. A legfontosabb igények egyike, hogy jót lehessen beszélgetni az illetővel. A humorérzék kardinális kérdés többeknél, hiszen a letargia népbetegség a depresszív lehúzza a partnert. Tipikus igény, hogy a kalandvágyók kerüljenek. Érthetően senki sem vágyik arra, hogy játszanak az érzéseivel. Gyakran igény, hogy legyen valamilyen bármilyen kocsija a partnernek. Más a mentalitása, annak, aki felelősen kezel egy saját járművet. A külsőségek közt a nők többnyire magasabb embert keresnek, akire felnézhetnek és mellette stabilitást, biztonságot remélhetnek. Mindkét nem részéről érthető, ha józan emberre vágynak, amennyire csak lehet, függőségektől mentesre. Ha egy mód van rá normál alkatúra. Ez az egészségi állapotnak is az egyik jelzője. Tömören ennyit figyeltem meg. :) Kati

„Egy nő kell kenyéren…”

Egymást kérdezik a fiatalok a filmben arról, hogy miről tudnának lemondani. Joy hosszasan hezitál. Mire kibőki: Nem tudok dönteni. „Egy nő kell kenyéren.” Mit bírunk elengedni? Apát? Anyát? Az előző partnert? A szexet? A meghalt férjet? A holmikat, a házat? A gyereket… Íme egy helyzet: Elvesztette anyját a férfi és már csak az apjával él. Tart attól, hogy a koros apa is eltűnik az életéből végleg. Próbál megfelelni apjának amiben csak lehet. Inkább az esetleges párkapcsolatát sorolja háttérbe. Elég gyakori, amikor elveszítjük egyik szülőnket, hogy a még élőhöz úgy kötődünk, mintha éreznénk, ha mindkét szülőnk oda, akkor bizony fel kell nőni végleg. Már senkinek nem leszünk a gyereke. Felnőtté kell válni, nincs mese. Döntéseket kell hozni. Felelősséggel. A negyvenes kamaszként viselkedők korunk jellemzői. Örökre maradnának ha lehetne gyermetegek. Az olyan fiatalos, kényelmes, a mamahotel, papahotel. Minél később vállalni mindenért felelősséget, mert az eléggé nyomasztó, gondterhes. Menőbb, tetszetősebb, lazább, a mának élni. :) Kati

Hogy is van?

A fáimat figyeltem. A viszonylag jó állapotban levő erős meggyfám a vihar kidöntötte. A mellette levő cseresznyefa már szinte 45 fokos szögben dől. Kitámasztottam egy csővel. a törzséhez védelmet tettem. Nézem az öklömnyi virágai ragyognak. Az utcánkban az egymás mellett lakó szomszédaink rövid idő alatt lettek oda. Még a korábbi években beszélgettek, most mind a odaát vannak. Nemrég, még milyen erősek voltak. Most nélkülük nézzük az üres udvarokat. Soroljuk a neveiket. Sanyi, Karcsi, Endre, Pista, Tibi…Nem is voltak idősek. Nézem a fáimat. Melyik erősebb, melyik gyengébb. Ki tudja, melyiknek mi a sorsa. Lám köztük sem mindig a legidősebbeknek van vége. Nem is mindig a leggyengébb végzi hamarabb. Ha közelebbi ismerős megy el, tűnődve figyelem az embereket. Némelyik milyen gyengécske, szerencsétlen és mégis sokáig húzza. Megálltam a napokban a környékbeli ház előtt, mert a régi osztálytársam anyukája állt az ajtóban. Azt mondta a fia már 4 éve odaát van. Megrendülve hallgattam. Az osztályunk legerősebbje volt. Mögöttem ült évekig. Anyukája így fogalmazott: „Hát lám nem válogat….Talán azt üzenik ezek a tények, hogy értékeljük, amíg itt lehetünk. Más súllyal gondoljunk a napi gondjainkra. :) Kata

Miss.Mabel a Csengetett Mylordból

Ő az aki elmosogat, felmos és a maradék kajából esetleg kap. A családban, aki a legtöbbször a szemetet viszi ki, aki a legtöbbször a WC.-t rendbe rakja. A munkahelyen aki próbál felzárkózni több kevesebb sikerrel. A népszerűtlenebb teendőket ellátja. Kiskorában anyával valószínű megszokta, hogy ez van. A nehézségektől nem hátrálunk meg. Ami „gáz”, az is megoldandó. Edződik. Nem rendül meg. Már fel sem tűnik neki szinte, hogy megint ez van. ” El vagyok bűvölve.” -mondja szarkasztikusan a filmben, a karaktert remekül alakító. Figyeljük meg a közelünkben ki az?. Már akkor lepődik meg, ha van, amikor nem terhelnek rajta. Ha segítője akad. Azt szokták mondani, ha szétnézel és nem látod, akkor magad vagy az. Kiskorunktól egyszer, s mindenkorra determinálva vagyunk erre a posztra? Bárhová kerülünk ott találjuk magunkat? Szükség van az ilyenekre. A ravaszabbak elódalognak. Megúszni próbálják. Marad arra, aki nem riad vissza. Sőt, kihozza a helyzetből legjobbat A lepattanó labdákból is kihoz valamit . A sz…-ból is épít várat. :) Kata

Szép, de otthonra mennyire kéne?

Az a bizonyos szólás jutott eszembe: „A zsiráf szép, szép, de otthonra mennyire kéne? Olvasom a neten a következöt: „Ha egy férfi jóképű, művelt, van pénze és mégis egyedül álló, mi lehet a probléma?” A következők: Pl.elsősorban a pénz érdekli. Pl.önelégült, beképzelt. Pl. egoista. Pl. nárcisztikus. Pl. kényszeres. Pl. hozományvadász, haszonleső. Tehát szép szép, de otthonra mennyire kéne? Vagyis csak gyönyörködni lehet benne. A pénzesség tehát nem minden. Egy kevésbé pénzes, ámde olyan akire számíthatunk esetleg inkább kéne. A jóképűségtől is fontosabb lehet számos dolog. Jó lenne persze, ha szívesen néznénk a mellettünk levőre. Ha lenne valami olyan számunkra sármos vonása, amit kedvelünk. Talán a műveltség, amiről a legnehezebben mondunk le a társválasztáskor, mivel az egyik legfontosabb, hogy lehessen jót beszélgetni a mellettünk levővel. Mennyire jó is tud lenni, ha még megértő is. A minket ért problémákat megbeszélhetjük és még támogat is. Ilyen partnerról álmodik manapság az ember. :) Kati

„Ededüj”

A kicsik amikor már inkább maguk szeretnének tenni a dolgukat, mondogatják: „Ededüj”. Megtapasztalni, hogy képes rá, mekkora önjutalom. (Hatékonynak lenni alapszükségletünk.) A normális, egészségesen fejlődő fiatal tinédzser is önállósodni akar. „Közöd?”- hangoztatja. Ha van rá módja, amint lehet a fészekből kiröppenni akar. Önállóan akarja vezetni az életét. Megtapasztalni, hogy képes rá. Teljesít, újabb és újabb kihívásokat. Teremt magának. Amikor már elég ideig volt egyedül, próbál találni, olyat, akihez képes alkalmazkodni. Még a szeszélyeit is elnézi., csak, hogy lehessen a közelében. Rálelni olyanra, akiknek nagyon tetszem, úgy ahogy vagyok. Alakulhat, úgy az élet, hogy valamiért magunkra maradva önállóan kell egyedül talpon lenni és akkor is tudni jól érezni magunkat, kihívás. Azért az ember társas lény. Amikor már egyedül is elfogadhatóan van, akkor mellé szegődni próbálnak. Ki-ki bármely ponton magára ismerhet a leírt mondatokban. Az elakadások után, ha már elég ideig időztünk megérik bennünk a hogyan. Figyeljünk belül, mi szólal meg? Kérdeztem a nővérkémet, hogy milyen volt egyedül, amikor az élettársától szétmentek. Azt mondta el volt, csak rövid ideig tartott. Mostanság, hogy a társa elment, egyedül él, jó ideje. Azért tudakoltam, mert akkoriban az együttélésemben megoldhatatlan problémák voltak jelen. Olyankor érthetően, egyedüllétre, egyedül élésre vágyik ember. Akkoriban is láttam a filmet, amiben naplót vezet a főszereplő és rossz neki magában. Más szemmel láttam a filmet, akkoriban és tegnap. (Miután már lassan tizedik éve élek magam, önállóan. :) Kata

Akiből meríteni akarok és elutasít….

Az pofonütés. Bántalmazó kapcsolat. Szeretném, hogy támogasson. Szimpatizáljon velem. Legyek neki szimpatikus, Legyünk közös hullámhosszon. Legyünk együtt, Legyen a közelemben. Lehessek a közelében! Legyen együttérző. E helyett elutasít. Elfordul. Mással szimpatizál. Más szimpatikus neki. Mással tölti az idejét. Rám se hederít. Nem vagyok neki fontos. Ő meg nekem igen. Bárcsak visszacsinálhatnék mindent! De nem lehet. Tovább lépett. Ejtett. A felvázolt szituban magára ismerhet sokunk. Ezt éli át a szülő naponta, amikor kamaszodik a gyereke. Ezt éljük át akkor is, amikor bántalmazó párkapcsolatban vagyunk. Hogyan lehet innen felállni? Hát bizony kihívás. Emberpróbáló. Innen szép győzni. Kell hozzá bölcsesség. Kell hozzá eszköztár. Vegyük sorra, mi lehet segítségünkre! Harc ez bizony. Küzdelem. Elhinni, hogy értékes vagyok. Mikor sokadszorra éljük át, kezd praxisunk lenni benne. Már egész gyakorlottan kezeljük az ismerős helyzetet. Megedződünk, megkeményedünk. Szívós ellenállásra teszünk szert. :) Kati