Mi is a karma és hogyan keletkezik? (bevezetés)

Kevés ember tudja mi is pontosan a karma, hogy keletkezik, hogyan működik, hogyan lehet megtisztítani, megszabadulni tőle. A karma törvénye nagyon szövevényes, ezért több cikkben fogom részletezni.

Vannak durvafizikai törvények (gravitáció, ellenállás, stb.) ezek rögtön megnyilvánulnak (ha kiejtünk a kezünkből egy almát az 1. emeletről nagyon gyorsan földet ér) és finomfizikai törvények (karma) amik nem rögtön nyilvánulnak meg, és nem mérhetőek gépekkel. Ezek a törvények minden élőlényre vonatkoznak. Pl. gravitáció sem csak Európában van, és az embereken kívül az állatokra, növényekre is hat, tehát mindenhol minden élőlényre. Ahogyan a karma is.

Először is, ha nem tudom megérteni ki vagyok, (előző cikkem – Kik vagyunk valójában?) nem tudom megérteni azt sem, hogyan működök. A karma egy működtető mechanizmus az ember életében. Ahhoz, hogy megértsük, meg kell értenünk az ember felépítését.

Minden élőlény (atma) rendelkezik tudattal állat, növény, ember, stb. Magában az élőlény 3 tulajdonsággal rendelkezik: sat (örökkévaló), cit (tudatos), ananda (boldogsággal teli) de mikor megnyilvánul az anyagi világban (anyagi testet vesz fel) a tudata beszennyeződik, így: asat (teste véges), acit (tudatlan), nirananda (boldogtalan) tulajdonságokkal fog rendelkezni.

Az élőlény (lélek) boldog akar lenni, de a körülmények (anyagi világ) befolyásolja. Az anyagi energia hatással van rá és ő is az anyagi energiára (hatás-visszhatás) így a karma szövevényébe bonyolódva elfelejti ki is valójában.

Finom fizikai testünk 4 dologból épül fel: manas – elme (víz), buddhi – intelligencia (tűz), chitta – tudat (levegő), ahamkara – hamis egó (föld).

A manas – elme: Érzékeinken keresztül szerzett tapasztalatainkról az elmében dőlnek el, hogy jók vagy rosszak. Például, ha az ember lát egy finom tortát, akkor az elméjében megfogalmazódik, hogy – Hú, de finom, szeretnék! – Az elme nagyon nagy információ tárhellyel rendelkezik, nagyon sok információ van benne, mint élmények, a múlt tapasztalatainak emlékei. – Mikor az ember meglátja a tortát, a szeme leolvasta a tulajdonságait (habos, kerek, stb.) továbbítja a leolvasott információt az elmének, és az elme rögtön az információ tárban megkeresi a tulajdonságokra illő képet, emléket. Miután beazonosította, a két kategóriától függően reagál rá (jó élmény-rossz élmény). Ha a jó élmények közt van, akkor felmerül a vágy, hogy szeretnénk még egyszer átélni ezt a jó élményt. Ha a rossz élmények közt van (mert pl. valaki elaludt benne, és majdnem megfulladt) akkor az elme tiltakozni kezd, és próbálja elkerülni, hogy a rossz élmény megismétlődjön. Ez annyira erősen működik az elmében, hogy kialakulhatnak fóbiák is. Pl. klausztrofóbia (zárt helyektől való félelem) előző rossz élmények miatt alakult ki. (gyereket kis időre bezártak a szobába, vagy előző életből maradt) Vannak dolgok, amikkel először találkozunk, és rögtön tetszik, mostani életünkben való megtapasztalása nélkül. Ezek az élmények az elmében nem tudatosan megmaradnak, hisz a halál pillanatában a finomfizikai test (melynek része az elme is) szállítja tovább a lelket a következő durvafizikai testbe. Az elme mindig keresi az élményeket, meg akarja ismételni a jó élményeket, vagy megtapasztalni új jó élményeket, a rossz élményeket pedig elkerülni.

Buddhi – intelligencia (józanész): Az a funkciója a finom testnek, amellyel az ember megérti a dolgokat. Az intelligencia mély információra vár. A buddhi be tud hatolni az információba, feldolgozni (megemészteni) ezáltal különbséget tud tenni, hogy kell nekem, vagy nem kell, jó ez nekem vagy rossz. Mert az elme azt mondja, persze, hogy kell, ha jól érzem magam, de az intelligencia mérlegeli, hogy most lehet, hogy jó nekem, de függő, vagy beteg lehetek tőle később stb. Az intelligencia józanul tudja összerakni az egész képet az életről (következetesség). Az elmének az a lényeg, hogy pillanatnyilag jó legyen.

Chitta – tudat: Tudat alatti tárhely, ami hasonlóan működik, mint egy winchester. A winchester benne van a számítógépben, töltögetünk rá adatokat az internetről (információ közeg), vannak olyan fájlok, amikről már el is feledkeztünk, hogy ott vannak, vagy rejtve lettek. A mi tudatunk is csatlakozva van a környezetünkre, rossz információnál mi is összeszedhetünk egy-két vírust, és van, hogy néha resetelni kell. Az a különbség a chitta és a számítógép winchestere között, hogy az utóbbi korlátozva van.  A chitta – tudat korlátlan, annyi információt el lehet benne menteni, amennyi csak van. Emlékszünk régen mekkora volt egy floppy, amire 1,44 Mb-nyi adatot tudtunk elmenteni, most pedig egy micro sd kártyán (ami akkora, mint egy köröm) már 64 Gb-nyi adatot is el tudunk menteni. Ha itt az anyagi világban ennyi idő alatt ennyit fejlődött ez a rendszer, akkor el tudjuk képzelni mennyire fejlett lehet egy korlátlan tárhely. Az ember magával viszi az összes életéről az információkat benne, de mivel ez a tudat alattiban van, ezért nem emlékszünk rá. Az elme az az információtár, amihez tudatosan hozzá tudok férni, tudom manipulálni, a chitta az az információ tár, amihez tudatosan nem tudunk hozzáférni.

Körülöttünk mindenhol információ van – akár az internet, bárhol vagyunk, ha van wifi rá tudunk csatlakozni és letölteni az információt – így a tudatunk is bármikor rá tudna csatlakozni erre a nagy információ forrásra ami bárhol elérhető, csak nincs meg hozzá a  megfelelő wifi jelszavunk, antennánk vagy wifi készletünk.

Ahamkara – hamis ego: Van, amikor az ember érti, hogy ki valójában, van mikor nem. Mikor az ember tisztán azonosítja magát, az a tiszta ego – Én egy lélek vagyok, van egy testem és bizonyos feladatokat kell végezzek. Amikor az ember azt gondolja, hogy – Én ez a test vagyok, magyar vagyok, alacsony vagyok, Józsi, Kati, stb. vagyok, akkor ez hamis ego. Igen, most ennek a testnek ez a neve, ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, de ez nem én vagyok, csak egy test, amit használok.

Ezek a finom összetevők asztrológia és ayurveda szempontjából is kapcsolódva vannak a finom fizikai testhez.

Elme – víz: Az elme olyan könnyen folydogál össze-vissza, gyorsan változtatja a formáját, mint a víz. Mindig oda akar folyni, ahol élvezhet valamit. Mindig keres, mindig mozgásban van.

Intelligencia – tűz: Saddaka agni – az intelligencia tüze. Ezzel az energiával az ember képes megemészteni az információkat, és értelmezni.

Tudat – levegő: Mozgékony, sok a tárolóhelye, mindenhol ott van.

Hamis ego – föld: Nagyon merev és nagyon érzékeny. Megváltoztatni magamról az elképzelésemet nagyon nehéz. Pl. a legnagyobb hamis ego az, hogy én vagyok a legokosabb, vagy legszebb. És milyen fájdalmas, ha valaki azt mondja, hogy „Ne haragudj, de ez nem volt egy okos dolog tőled.” Micsoda? De hát én nem hibázhatok, mindenki más hibázhat, de én nem. :D Épp ezért nehéz megváltoztatni a hamis egót, de ha megtudjuk, akkor kell a boldog élethez.

Az ember élete ezzel a finom testtel zajlik. Ezt a testet, csak úgy használjuk, mint egy eszközt. Ugyanúgy, mint az evéshez kanalat használunk, mégsem vagyunk a kanál. Ahhoz, hogy ebben a világban kompatibilisek legyünk (pl. megfogjunk tárgyakat) ahhoz kell egy ilyen „szerszám”, eszköz. Ezt az eszközt az ember a finomfizikai testen (elme, intelligencia, tudat, hamis egó) keresztül használja.

Ezek tudatában tudjuk megérteni a karma pszichológiai mechanizmusát, amire következő cikkemben kerül sor.