A pokol nem odalenn van

Ha közel engedtünk valakit és idővel elkezd bántani sokat, közvetíteni kezdi rendszeresen, hogy rossz vagy. Elhitetni törekszik önmagunkkal is. Sőt másokkal is. Akkor átélhetjük a poklok poklát. A gyermeki bensőnk egyre csak várná, hogy majd megint olyan lesz hozzánk, mint régen. Évekig is tarthat ez. Nem is csak párkapcsolatban. Teheti egyszerre többekkel. Munkahelyen. Próbálkoznak taktikákkal a túlélésre az elszenvedők. Sőt még a munkahelyi létszámtól is nagyobb létszámú népcsoporttal is előfordulhat a bántalom. Mennyi határon túli is éli naponta át, hogy ő nem elég jó, Pedig dehogynem. Visszatérve a párkapcsolathoz, erőt gyűjteni és annyira megerősödni, hogy képessé váljunk kivonódni a hatás alól, még nem a teljes szabadulás. Idő kell a felgyógyuláshoz is. A sérülések felszámolása, gyógyulása sok időt igényel. A filmbeli madaras asszony mesélte a gyereknek, hogy már bízni, hinni, magához ismét közel engedni bensőjéhez, lelkéhez valaha képes lesz-e, az eléggé kétséges. Ennyit a pszicho terorral támadó hatásról. Hányan járunk a világban ilyen szinten sebzetten?

Vélemény, hozzászólás?