Létezik olyan anyagi helyzetben levő, aki ráncokat felvarrat, műtéteket csináltathat, implantátumokat berakat, szemet lézeresen korrigáltat, hogy bármilyen módon a küllemén javíthasson. Van, akinek viszont nem telik rá vagy nem szeretne beavatkozásokat. Próbál máshonnan közelíteni. Például felvállal. A beavatkozások költségesek. Több az olyan ember, akinek lelkileg kell önmagában a problémát elrendeznie. Tudjuk fejben dől el minden. Tehát felvállalni valamit, ami nem olyan, amilyennek szeretnénk, lelki erőt igényel. Elfogadni önmagunkat mindezzel. Szeretni továbbra is a porcikánkat. Mint amikor a gyermekünk nem olyan, amilyennek szeretnénk. Akkor is szeretjük. Mindannyiunkon van olyan pont, amit szívesebben látnák tökéletesebbnek. Beletörődünk. Próbáljuk nézni a dolog jó oldalát. Hiszen mindenben ott van az is. Például az egyik szemem 26 dioptriás közellátósága miatt a legapróbb feliratokat is képes nagy nagy közelségről elolvasni, hiszen a fókusz pont eltolódott. Középkorúvá válva a ráncaink gyarapodása lehet elkeserítő,ám lehet úgy is tekinteni, hogy vannak olyan középkorúak, akik pont hasonlót keresnek, aki hozzájuk illő.A napokban olvastam egy ötvenes férfi írta fel az oldalára: „Bocs lányok, ötvenes vagyok. Hasonló korút keresek. Nem fiatalabbat! „Másik úr is azt mondta:”Nem baj, ha a várható jelentkező hölgyön is látszik, hogy már annyi, amennyi.” Legyen természetes! Rosszabb, ha mesterkélt erölködés látszik a megjelenésén. Ha mű. Eröltetett, felvarratott, kifeszített. Békéljünk meg önmagunkkal :) Kata
Amikor nem felvarratunk, hanem felvállalunk
Minden vélemény számít!