Számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor megannyi szemszögből megvizsgálunk egy kellemetlen történést. Majd egyszer csak azon kapjuk magunkat: Nahát, még az is lehet, kifejezetten jó, hogy így esett. Mi magunk szándékosan nem alakítottuk volna így, de ha már ez a helyzet állt elő, akkor vizsgáljuk meg, mi a szituáció hozadéka. Miért alakult így?  Talán pont ez a jó. Előfordulhat, hogy önkéntelenül kerültünk ilyen helyzetbe. Vagy akár tudat alatt  tereltük önmagunkat. Mert igenis kíváncsiak voltunk arra, mi lesz, ha a dolgok így alakulnak. Lehet, hogy nem is merjük bevallani önmagunknak. Tudatosan esetleg szisztematikusabban haladtunk volna. Például egy munkában nem hozzuk ki önmagunkból a legtöbbet, pedig máskor az jellemez. Meglehet, hogy még nem azt csináljuk, ami igazán a mi dolgunk. Esetleg így próbálunk rátalálni arra a tevékenységre, amire igazán teremtettünk. Hányszor előfordult már, hogy sajnáltuk önmagunkat, egy helyzetben. Mások pedig kifejezetten irigyeltek minket és teszem azt szívesen lettek volna új állást keresők, csak nem volt merszük meglépni a változtatást. Hiszen nem egyszerű konfortzónán kívülre kerülni. Ismerjük be.:) Kati