Reggel kapom az üzenetet a kedves nővérkémtől:” Nagyon érik a cseresznye.” Tudja, hogy a gyümölcs a gyengém. Jelzem, hogy jövök. Finom pogácsákkal érkeztem. A nagyszüleink házában él. Emlékszem kisgyerekként hányszor jártam ide. Mennyi időt töltöttünk együtt. Most ugyanúgy állok a kapuban, várva, hogy beengedjen. Mesés a látvány, a kertben. A virágok ébredeznek. A liliomok szinte köszönnek. Igyekeznem kell, el ne késsek hát elég gyorsan faltam a szép cseresznyéket. Nem lesz időm, hogy magamnak uzsonnát készítsek. De az én testvérkém már csomagol is nekem egy szendvicset. Míg keni a kenyerem, a hátát, karját megsimogatom.: „Szívet melengető, amit teszel.” Búcsúzáskor gondolatban kérem az eget, tartsa őt meg minél tovább nekem. Tudom, kincsek az ilyen szép percek és emberek. :) Kati
Családi kör 2
Minden vélemény számít!