Regény, sőt akár film is  lesz belőle. A mama szigorúan úgy vélte, fiúzni majd csak 18 felett lehet. 2 évig titokban mégis sikerült találkozni. Aztán 18 évesen, 4 év udvarlás után, megházasodva végre már nem kellett külön lakni. Az együtt töltött 40 év alatt lehetett sokat együtt lógni. Van amikor az ember a másik társaságával nem tud betelni. Még ha pöröl, akkor is vágyik a másik közelében lenni. Valahogy akkor minden a helyére kerül. Persze menekülni vágyik egy nő szinte havonta, ha olyan a hangulata. Aztán mégis örül, ha marad. Jó volt ezt tudatosítani, amikor a nőkről ezt szakember mondta. Sőt jó, hogy a válás, vagyonelosztás körülményes procedúra. Megtartó ereje van. Inkább az ember szemléletet vált és másképp tekint a dolgokra. Marad. Szenvedélyesen lehetett építeni otthont. Fészekké alakítani. Kibélelni. Gyerekeket nevelni. Útra készíteni. Örökké persze nem lehet a földön az ember. Egyszer csak menni kell. Az egyik odaát, a másik még itt egy ideig. Ehhez is erő kell. De sokat kibír az ember! Még többet, mint amannyit önmagáról képzel. :)Kati