A mama nagy szigorral nevelt, hát kamaszként a naplóírás maradt lázadni a túl nagy fegyelemmel szemben. Alkottam egy titkosírást, hogy a naplóm ne olvashassa el. Felnőttként is volt a párkapcsolatban nehézség, így ismét a napló maradt terápiaként nekem. Ám amikor olvasták az írásaim, a naplók elrejtése nehéz lett. Akkor egy hordóban elégettem. Sok nő teszi ezt. Nagyon sajnálta a hazánk  lelki témákról író leghíresebb írónője, mikor ezt elmeséltem. Hiszen megváltoztatott nevekkel kiadta volna a történeteimet. A netezést kifejezetten elleneztem, hiszen rontja a gerincet és a szemet. Viszont minden családtagomnak csak a hátát láttam minden este, mert monitorra figyeltek. Apám a meccseket nézte. A párom filmeket. A gyerekeim egyetemre készültek. Amikor magam is feljöttem,  egy nyáron át agitált egy lap főszerkesztője, hogy írjak cikkeket. Majd ezek csokorba gyűjtéséből könyvek lettek. Mikor már nem is reméltem, hogy ez velem megtörténhet. :) A Micimackó filmek egyik fejezetében tigris keresi önmagát. Ki is, mi is ő valójában. „Rálelek egyszer magamra”- mondja, mikor azt érzi, hogy ő senki és semmi. Majd azt a választ kapja barátjától: „Azt, hogy mi vagy, a belső dönti el. Belülről már az vagy.” Valóban sokunknál az önismeret lassan kristályosodik ki. :)Kati :)