A teraszról a konyhába beszaladó kisebbik gyerekem megbotlott és az első fogából egy kis darab letört. Egy nyaralásra indulva a nagyobbik leányzóm a kocsi ajtónál az ujját becsípte. Keservesen sírt. Teniszezéskor a labda eltalálta azt a szemem amelyik lát. Sorolhatnánk. Emlékszem a mama gyakran azt mondta: „Ne vegyél mindent annyira a szívedre!” Hogy is lehetne kevésbé érezni? Átérezni. Együtt érezni. Hogy kell azt csinálni, hogy leperegjenek a dolgok? Kevésbé érintsen meg. Ilyen előfordul. Van ilyen. Mondják az erősebbek. Mindig is lesznek sérülések. Megkarcolódunk, lehorzsolódunk. Sérül, botlik. Emberi a létezése. Nem gép. Hát megérint. Változó mértékben. A mélyebben érzők érzékenységéről, már írtam. A sok nem könnyű melletti pozitívumokról is Hiszen a „keményebbekkel” összehasonlítva olyan dolgokat is átélnek, megtapasztalnak, észre vesznek, amit azok nem. A meglátásaik adnak a világnak, észrevételeket. Árnyalatokat, színeket, hangulatokat, képeket. Ahhoz hasonlítható talán, akik különösen kifinomultan képesek illatokat megkülönböztetni. :) Kati