Az univerzum játéka, sőt esetenként humora tapasztalható, ha érzékenyen figyel az ember. A kert eldugott szegletében egy elhagyott rigófészekre leltem, pont amikor a gyerekek leckéjében a munkafüzet egyik kérdésére a válasz, hogy a madárfészek szalmatörekből készül. Megannyi hasonló véletlenszerű történést tapasztalhatunk. Különösen, ha sokat vagyunk egyedül és így jobban odafigyelünk. Hiszen, aki társsal él, rá figyel erőteljesebben. Többet beszélget vele, így elterelődik a fura véletlenek észrevételéről a figyelem. Ha önzetlenebbek vagyunk, akkor a saját dolgainkat hátrébb soroljuk. Magam például 40 évig a hivatásom gyakorlása helyett a párom, mintegy menedzselve, az én érdeklődésemtől igen távol eső szakmáját erősítettem. Még elmenetele után is évekig vittem. Tehát egyedül maradva jobban felfigyelünk a különös, véletlen-szerű történésekre. Azt szoktam mondani: 99 százalékban a tudományosan igazolt dolgokat hisszük el. Ám vannak kevésbé megmagyarázható történések. Amikor ezt mondom sokan korrigálnak, hogy jóval több az, mint 1 százalék. A fészkét a rigónak akár tovább is gondolhatom. Ahová visz a sorsom ott magam is fészket rakok. Másodjára is fészket találtam, mert sajnos a munkahelyemen az asztalomról ezt a kedves szemléltető eszközt valaki eltüntette. Vagyis mivel másodszor is fészekre leltem értem, a megerősítést. Ki kell álljak a helyem mellett! Még ha többször is onnan eltávolítani törkednek. :) Kati