A szeretet hirdetésével és az osztálytársadalom szerepének tagadásával Jézus az indiai bhakti-mozgalom elveihez hasonló tanokat fogalmazott meg. Jézus tanításainak tartalma és hangulata olyan közel áll vaisnava bhaktihoz, hogy sokan úgy vélik, közvetlen kapcsolat lehetett Jézus és India között.

Ismerünk ősi páli kéziratokat, melyek említést tesznek egy bizonyos „Szent Isszáról”. Egyes vélekedések szerint ez Jézusra történő utalás, aki járt a Gangesz földjén. Korabeli európai és orosz utazók hasonló kéziratokat találtak, amelyek Jézus keleti útjáról tanúskodnak. A keresztény szemléletű C. R. Potter tiszteletes, Edgar Cayce és a muszlim Andreas Faber-Kaiser egybehangzóan azt állítják, hogy életének nem dokumentált 18 évében, vagy keresztre feszítése után (esetleg mindkét esetben) Jézus Indiában járt. Hogy Jézus indiai útjáról szóló beszámolók igazak-e vagy sem, azt a mai napig nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

Míg a nyugati teológusok véleménye megoszlik ebben a kérdésben, a Bhavisja-purána című vaisnava szentírás megjövendöli Jézus indiai útját: A híres Maharádzsa, Salivaha megszólít egy vándoraszkétát, hogy fedje fel kilétét. Az aszkéta azt válaszolja, hogy Isszának (Jézus nevének ind változata) hívják, ő Isten Fia, a várva várt Messiás, aki egy szűztől született. Megemlíti még az amalekitákat is, az ősi bibliai törzset.

A Bhavisja-purána tehát megjövendöli Jézus megjelenését, ezért sok vaisnava Isten Fiának tekinti Jézust, mivel Jézus ezt mondja magáról a Bibliában és a puránákban egyaránt. Krsnát Istennek, Jézus Atyjának tekintik. Krsna az alábbiakat nyilatkoztatja ki magáról: „Én vagyok az univerzum atyja, az anya, a fenntartó és az ősatya.” (Bhagavad-gítá 9.17.)

Páli szövegek szerint Jézus ezeken a helyeken járhatott: Kabul, Leh, Lhasza, Kapilavasztu, Benáresz, Radzsabhita, Puri.

Kyky