Megbecsüli a korosabb a dolgokat. A fiatalabb olyan módon működik, hogy eldobható bármi. Bármikor pótolható. Ám produkál rendre az élet olyan helyzeteket, amiiben a megbecsült valami hasznunkra van. A hála témaköre húzódik meg mindezek mögött. Hálát érezni, megbecsülni. Elismerni,hogy de jó,hogy van az a valami, az a valaki. Az elbizakodott gőgből akkor kezdünk lejjebb adni, amikor megtapasztaljuk, ne legyünk már annyira elszállva. Sebezhetőek vagyunk. Hibázunk. Lerobbanunk. Megsérülünk. Lebetegszünk. Tévedünk. Emberből vagyunk. Ha őszinték vagyunk önmagunkkal belátjuk. Elismerjük. Mi is egy vagyunk a sokból. Hát még ha pótolhatatlan veszteség ér! Azután, a megtörtségből felállva még inkább elkezdünk méltányolni mindent. Értékelni, amink még megmaradt. :) Kata