Gyerekként, amit akart a szülő, a tanár, az jutott érvényre. Aztán a megélhetéshez szükségesek előteremtésével a munkahelyek különböző mértékben engedtek léteznem. Mostanság kényelmesebbnek kínálkozik kattintva megkérdezni bármit, mint agyalni probléma megoldásokon. Ám treníroz elmét testet. Kreatív alkotásokra serkent. Sikerélményt teremtek. Adtam életeket, neveltem, nevelek. Hús vér lényem értékesebb, mint az alkatrészekből álló rendszer. Érzem a befolyást, a közvetett üzeneteket. Értékelem. Már több mint egy évtizede is éreztem. Akkor úgy fogalmaztam: „Mintha stratégiai játékokat játszanának életekkel.” Mostanra egyre nyilvánvalóbbá lett. A megfigyelés, a hatás, befolyás. Ki használ mit? Mi használ kit? Az eredmény? Létezés kell legyen, mert csak akkor van értelme. Jut eszembe a filozófia tanárom, az előrehozott vizsgán ajánlotta, hogy olvassam el a 600 oldalas könyvet és jöjjek vissza az ötösért. Ám a szívem alatt hordott kis élettel, kiírva szülésre, kiegyeztem a négyessel. Az ember kéri, hogy létezhessen. Kati