Hallom aki morog, mert a kertjében már szinte medve túrja fel a földet, akkora vakondtúrások várják reggel. A vödrömbe sodrom és hordom oda, ahol tavaly a vihar a meggyfát kidöntötte. Kráterszerű mélyedés lett, mikor a fa maradványait kiszedtem. Még öblös, ahová hordhatom a földet. Ha nem segítene a vakond, máshonnan kéne ásnom. Próbálok a kellemetlenségből hasznot kovácsolni. A 3 szomszéd szinte az egész udvarát, kertjét letérkövezte. Ez a vakond oda nem megy. Itt még talál magának ennivalót és helyet. Láttam, írják a neten a lustaságról, hogy először csak a veteményes helyett fűnyírás van, aztán mindent letérköveznek. A telkeiket teljesen kihasználók a maximális szintig beépítenek és bérlőktől havonta szedik a pénzeket. Amikor a kertünket gondozzuk, ők szánakozva néznek. Nyugtázzák, mennyivel talpraesettebbek. Élelmesebbek. A begyűjtött pénzeiken, másik földeket vesznek és újra ugyanezt teszik. Valamint utaznak idegen helyekre. Hát én és még itt néhányan szeretjük a saját földünket és foglalkozni is vele. Szanatóriumként hat a lelkünkre. :) Kati