Nézni, amint megvirrad. A hosszú télI sötétség után várni a hajnalt. Amikor izgalmas megoldandó van, egyre korábban megébred az elme, hogy minél pihentebb, tisztább fejjel szülhessen megoldásokat. Tudjuk ébredve a szervezet törekszik a normál, optimális felállással kezdeni. Alvászavarként említik még azt is, ha egyszer próbál éjjel valaki mosdóra kimenni. Bizonyára az sem normál állapot, ha egyre korábban ébred meg valaki. Annyira szeretne minél jobb megoldásokat találni az életében adódó problémákra. Jól cimkézett polcra kell tenni. Kihívás. Edző eszköz. Tudatosítandó: Sosem lesz problémamentes a létezés. Mindig adódik, teremtődik valami. Gyakran idézem:” Ne sürgessük annyira a megoldást! Próbáljuk élvezni a problémát, magát! Ha egyszer, szinte gombamód szaporodik. Imádtam egy játékot, amit egy régi külföldi nyaralásom során láttam. Felbukkanó ördögfejekre kellett rásózni, egy húskloffoló szerű kalapáccsal. Azok pedig eltüntek, majd egy újabb lyukon bukkantak fel. Annyira az élést szimbolizálta számomra. Amikor hátra dőlnénk, hogy a java dolgot most megoldottuk, már bukkan is felfele a következő. Mintha ennek soha sem lenne vége. Most elírtam az imént a mondatvégi pontot kitettem a vég után. Mintha még írásban is jelezne a freudi elszólás. A vég, ami pontot tesz talán. Ám aki hisz abban, hogy újra születve még dolgozni kell azon, amit itt nem fejlődött meg, azoknak a vég sem zárja le a fejlődést. Hitvallásom: Utolsó perceinkig fejlődünk. Némely elméletek szerint még utána is. :) Kati