A szlengben a spur, a fösvény, fukar, irigy, aki mindig csak kapni akar. Kihasználja a másikat. Nem ad szívesen. Ha adnia kell, mintha a fogát húznának. Említette a párt kereső barátném, hogy ő rendre csak ilyen urakkal fut össze. Noha ő imád adni. Örömét leli benne, ha adhat. Ám elfárad. A mindig csak kapni akaró emberek elkeserítik. Mindenhol csak azt lesik, hol tehetnek előnyre szert. Bizony elég ellenszenvesek. Hol lehet feltöltődni ilyenek után? Természetesen mindkét nemnél előfordul. Valamelyest az ilyen rámenősség mégis inkább a férfiak jellemzője. Törnie kell előre. Törekszik a gyengébbet félre tolni. Fölébe kerekedni. A másik hímmel megküzdeni. A jobb zsákmányt megszerezni. A nőstényt maga alá vonni. Ezek ősi ösztönök. Az életben maradást szolgálják. Fenn kell maradni. Fiainkat is így neveljük. Ne tolják őket félre. Képes legyen családfővé válni. Utódokat, létrehozni, ellátni. Magyarázat van tehát rá. Ám érthetően igen visszatetsző, amikor csak kapni akar valaki minduntalan. Különösen ellenszenves az udvarlás fázisában. Vagyis érthető a hölgyek panasza. :) Kata
1 thought on “„Spur” urak”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Ácsi, nők is vannak szép számmal spurok. Előítélet a férfiak nyakába varrni ezt az egészet. A másik pedig a szerepkényszer, amire ma egy férfit a társadalom kötelez: a törtetés kényszer. Ez is tényező.