Részlet Burbela Gergely SVD tartományfőnök írásából. Megjelent a Verbita rend Világposta c. újságjában. Eredeti címe: „Az Úrnak szüksége van rád”

„… Egy férfi nagyon szerette a feleségét. Dolgos, becsületes, kevés szavú ember volt. A felesége szépen nevelte négy gyermeküket, akik lassan kirepültek a családi fészekből, és ők ketten maradtak. Az asszony egyre

Burbela Gergely atya, SVD tartományfőnök

kedvetlenebb lett, és végül ágynak dőlt. A férfi megijedt, orvosokat hívatott, de azok hiába vizsgálták a feleséget, semmilyen betegséget nem

találtak. Aztán a férfi elhívott egy idős, nagyon tapasztalt orvost. Ő is megvizsgálta a feleséget, és nagyon elcsodálkozott, majd kihívta a férfit a

betegszobából, és azt mondta: „Az az érzésem, hogy a feleségének elment a kedve az élettől.” A férj megdöbbent. Megköszönte az orvos fáradozását, aztán bement a betegszobába. A maga nagy kezébe vette felesége kicsi, törékeny kezét, s azt mondta neki: „Neked nem szabad meghalni.” A feleség megkérdezte: „Miért nem?” A férfi nagyot nyelt, és azt mondta: „Mert én még itt vagyok. Még szükségem van rád.” Az asszony három hét alatt meggyógyult. …”