– Kérlek, mondj pár szót magadról!
– Szent „őrült” vagyok. Ami fontos, az régen is az volt, és soká is az lesz… Az elvek, a becsület, mindenek felett!
– Érdekes a név, amin sokan ismernek: tyima. Mi az eredete?
– Tyima: szerintem mozaikszó. Egy régi cimborámmal iszogattunk, és kérdezte, miért mondják rám, Matyi? Mondtam, apám után. Erre mondogatta: ma-tyi-ma-tyi, egyszer csak rájöttünk: ott a tyima is… Talán ez lehet az eredet.
– Mi a honlapod, a „Tyimességek” célja, küldetése? Megjegyzem, hogy nagyon férfias szemléletűnek tartom.
– Tyimességek: egy igazságkereső portál, tabuk nélkül. Manapság azok maradnak talpon, akik beállnak valamely „táborba” együtt süvíteni a többivel, baksisért… Én nem! Minden dolognak, hírnek a meztelen igazságát keresem, az értelmét, szépségét, anyagi érdek nélkül.
– Filmezés. Szereted csinálni, és érdekes alkotások kerülnek ki a kezedből. Hogyan találtál rá, milyen élményeid vannak ezzel kapcsolatban?
– A legszínesebb, legsokoldalúbb, és ezért a legnehezebb önkifejezési forma. Filmjeink témája a Nagyvilág, és szintén tabuk nélkül! Természet, ember, sok rossz és jó történéssel. Ha kimegyek az utcára, vagy messzebb, a környező erdőkbe, egymillió „téma” jön szembe! Meg kell látni, érezni…
– Igazság. Fontos neked, úgy hiszem. Mit tartasz felőle? Hány arca van? Miről lehet felismerni?
– Igazság: belülről felfakadó érzés. Nem tudni honnan jön, de érzem az agyamban, zsigereimben, szívemben, elmémben. Érdek nélküli, ezért őszinte!
– Remek témájú dokumentumfilmet forgattál a közelmúltban. „Életiskolai nyílt nap Pécselyen”. Érdemes megnézni, kb. fél óra hosszú az egész, jó példa az összefogásra, a közös álomra, a szenvedélyre, amely ezúttal nem ellensége a józan észnek. Pár szót mondjál róla, pl. a kis hóvárról, amit megostromol a legényke a film elején, vagy személyes élményeidről a film szereplőivel. Úgy tűnik, különleges helyen élsz, ahol ennyi alkotó ember – téged is közéjük sorollak – össze tud jönni jó célért.
– Életiskola: jó kezdeményezésnek érzem. Persze még jobban meg kell ismerni, működés közben látni! A jelenlegi oktatási forma eltorzult, életszerűtlen, igazságtalan! Ők felismerték, tettek ellene. (Aki tanár, vagy bölcsőde-óvodapedagógus, az tudja, miről írtam.)
– Rockzene. Ide nehéz nekem téged követni, a rock fémes hangzása idegen nekem. Mesélj erről, kérlek!
– Nem csak rockzenét hallgatok! Ahogy az élet minden területén, úgy a zenében is a valódi dallamot, szöveget keresem! Ha ezt egy keményebb csapat adja számomra, akkor azt hallgatom… Számomra semmiféle értéket nem közöl, mondjuk Byalex az elsutyorgott kedvesemmel! De a Tankcsapda a „Magyarország mi a .asz van veled” – ben sokkal többet merít a valódi életből! Vagy egy Kárpátia, esetleg Farkasok. De Hobó a hiteles és konkrét szövegei mellé, még költészetet, és igényt is közöl. Vagy Bill kapitány, aki az életben soha nem politizált, „csak” zenélt…Ők nem rockot, bluest játszanak. Ahogy öregszem, egyre inkább megtanulom értékelni az autentikus népzenét, a folkrockot! Csík, Kormorán (az ős.)
– Utolsó kérdés, mely életed fényes oldalát célozza: futball. Máig emlékszem egyik kijelentésedre, mely szerint edzőként és pályakarbantartóként egyaránt szolgáltad a „szent” ügyet. Kérlek, mesélj erről!
– A labdarúgás egy életforma! Születéstől halálig egy mozgáslehetőség, melyben folyamatosan képezem magam, és a valódi csúcsokat is el tudom érni… (hogy mik a valódi csúcsok, egyszer majd bővebben)!
;-)
Zoli