Mint tudjuk, agyunk szokott elrakni történéseket, bizonyos szegletébe. Különösen olyanokat, amelyek kellemetlen élmények. Kímélni próbálja önmagát a fájdalomtól, amivel járna az ilyen dolgok felidézése. Magamon is tapasztaltam, mikor sok év után elővettem a hangszerem, amin középiskolában tanultam és ömlött a könnyem. Vannak eltemetett sebek. Érettségi után esküdtem, ám 1 hónap után éreztem, talán inkább a szabadságra lett volna szükségem. Amikor pedig a hangszerem hangja felcsendült, az érettségi előtti énem egy része szólalt meg. Ha énekelni kezdek, akkor is kiszakad valami. Feltörhet. Szóval az eltemetett dolgokat, amivel nem tud mit kezdeni az agy, elrakja, de terápiákkal előjöhet és lehet dolgozni vele. Jó az ilyesmit oldani, mert feszültséget gerjeszt. Különféle terápiák léteznek. Tánc-, mozgás-, kert-, zene-, rajz-, állatok gondozása-, és a hagyományos módszer, amikor egy szakember segít azzal, hogy meghallgatja az emlékeket, terelgeti az embert, hogy feldolgozza a sérelmeket. Megkönnyebbülés következzen. :) Kati
Terápia
Minden vélemény számít!