Ha erősebben megfigyeljük evési szokásainkat rádöbbenünk, gyakori a túlevés. Ha sír egy baba még akkor is elkezdik etetni, ha csak ölelésre volna szüksége. Felnőttként is vigasztalásképp vesznek valami finomat maguknak az emberek. Aki elkezd odafigyelni az étkezései mennyiségére, rádöbben, hogy sokkal kevesebb is elég. Tudatosítsuk magunkban, sajnos azt sulykolják példaként a filmek és a reklámok, hogy terhelt időszakaidban vegyél a kezedbe egy vödörnyi édességet, mert megérdemled, ha keserű vagy vigasztalásul, ha dicsérendő vagy, akkor jutalmul. Ha unatkozol, akkor unalom űzésül. Falj, ha kell, ha nem! Aztán, amikor terheli a szervezeted a hurcolandó súlyfelesleg, akkor küzdhetsz vele. Túl sok az alkalom a túlevésre, ami nehezíti a fogyást. Ünnepek idején evés. Karácsony, mikulás, szilveszter, húsvét, farsang, majális, augusztus 20.-a, nyaralások, hosszú hétvégék, kirándulások, születésnapok, névnapok, házassági évfordulók, vasárnapok, esküvők, keresztelők, halotti torok, kerti partik, egyéb bármilyen összejövetelek, bulik… Mind, mind nagy evési procedúrák. Kihívások annak, aki súlyfeleslegétől szabadulna. A stresszes munkák, élethelyzetek, a felpörgött kortizol szintek, a nem jól működő pajzsmirigyek jelzik. Hiba a falj be mindent kebelezz be, habzsolj életszemlélet. Megannyi tanítónéni rendszeres esti programja, hogy órák hosszat majszol, mert munka közben még a mosdóig is nehezen jut el, nem, hogy enni. A franciák asztalhoz ülve órák hosszat eszegetnek, borokat kortyolgatnak. Ez náluk szokás, egy program. A hajszoltabb életmódot folytatók rohanva bekapdosnak ezt, azt, hogy ne szédelegjenek az éhségtől. Figyeljük meg hosszú távon milyen étkezéstől marad a szervezetünk egészséges, az alakunk szép. Hogyan tudjuk elkerülni a túlevést. :) Kati