Nős a teknős megláttam,

kő tetején találtam.

Csalóka nap előcsalta, hormonjait hajhászta.

Kilestem én a bestét,

napoztatta a testét,

és a beste teste tetején.

Hintáztatta hitvesét.

Hitves teknőc kisebb teste,

rejtőzködve páncélon!

Kicsi állat a nagy hátán,

Túl lőtt már a célon!

Tappancs kutyám irigykedve,

kürtöli szét bánatát.

Égnek meredt farkincával

várja a választottját…

Hát teknőceim csak bátran,

van még hely a családban.

Kérlek téged kedves világ!

Az új születést még lássam…

Tyima

A vers eredetije itt olvasható: http://www.nlife.hu/tyima/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=708:ns-a-tekns-dalocska&catid=1:irasok&Itemid=5