Hogyan sóvárogtam egyetlen pillantásodért!

Milyen büszke voltam, mikor tekinteted átsiklott rajtam

hiszen láttál!

Ismerős illatod megrészegített,

mert a közeledben lehettem, míg te másokat fogadtál

Hallottam a hangot, csodáltam diplomáciai képességedet,

és milyen sokszor hallottalak nevetni!

Hét évig szolgáltalak téged.

Hét év alatt egyszer sem ejtetted ki a nevem.

Ha valamit kértél, mindig más útján tetted,

főleg mikortól már észrevetted vágyódó pillantásaimat.

A hetedik év végére minden reményem elszállt

éltem nap nap után, lassan belekeseredve abba, ami nem lehet

Nem akartam beismerni, de egyre tisztábban láttam: gőgös vagy és gyáva

És persze okos, szép, szellemes, vidám, könnyed -annyira szerethető

A szolgálólány mentett meg. Addig járt utánam, míg észre kellett vennem.

Sorra leplezte le álnok fogásaidat, mellyekkel a tiszta képet mutattad magadról,

és valójában saját jellemed élted fel általad választott férfiakkal

Akkor még fájt, hogy én nem tartozom közéjük

Többet is tett. Felszabadított az udvariaskodás kényszere alól, vele mindenről és őszintén beszélek.

Minél több időt töltök vele, annál bölcsebbé válok.

Őt hallgatni mindig zene, másnak locsogás, nekem szíve dobbanása.

Megmutatta milyen egy nő belső világa, és amit találtam az tágas és fényes volt. Kevés csapdával.

Ma már csak a szívből kitépett szenvedélynek a lassan újra élettel betöltödése sajog.

A szolgálólány már régen a feleségem,

és benne több vidámság, egyszerűség, belső szépség,

tisztelettudás és bizalom van, mint úri barátnőidben és benned együtt sem.

A világ háta megett élünk, távol a palotától, közel a parti ormokhoz és a vízhez.

Új célok feszítik mellemet. Apa leszek nemsokára.

És a partvidék ismeretlensége vonz. Fel fogom fedezni, mi van az ismerten túl.

Vasnyakú, vasfejű ladyknek ott nem vesszük hasznát. A jövőm így gyógyítja a múltam.

Végre boldog leszek.