2 tojást adott ma a két új, fiatal jérce. Szivet melengető meglepetés volt a pirkadati fényben. Nem is számítottam ilyen kedves meglepetésre. A két kis tojás adta a reggelimet. Amíg sütöttem a mama hangja jutott eszembe, mikor kiskoromban Pipikémnek nevezett. Tegnap az egyik rorkonom is így szólított. Emlékeket ébresztett. Este a kesztyűm kimostam és a szobában felejtettem. Fázott hát a január végi minuszban a kezem. A meleg kis toját tartogattam. Már töprengtem a napokban, azon, hogy vajon mikor kezdenek majd el tojni a kis jércék. Lám eljött az idejük. Lassan kitavaszodik és fű is lesz, amit annyira szeretnek. Legjobban a tyúkhurt kedvelik, a kurjacskát, ahogyan apám nevezte. A fagyoskodás fázás után mennyire várjuk, a napos időket! Csak megadja magát a zord hideg tél uraság. Kénytelen. :) Kati
A tavaszt nem csak a hóvirág jelzi
Minden vélemény számít!