„Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe…”

A traumakötésről is szólhat ez . Ami nem társfüggés. Az utóbbinál az illető szinte el sem tudja képzelni, hogy képes a társ nélkül önálló életvitelre. A traumakötött átélte mondjuk, hogy az ismerkedés kezdeti időszakában nagyon jó volt. Majd bizonyos idő elteltével a társa becsmérelni, kritizálni kezdi, leszólja. Taktikázva, játszmákkal kötést manipulál. Trauma a kötődni kezdőnek, hogy hanyagolva van. Az érzéseivel játszottak. Mint egy gyerek kötődik, pedig nem kéne. Az ész tudja, de a szív másképp érez. Ajánlanak a neten módokat a kötés oldására. Naplóírás, beszélgetés róla. A szinte hipnózisban lét oldása, tudatosítással. Sorra venni az elszenvedett sérelmeket. Összegezni. A néhány legerőteljesebbet sorra venni. Majd a nehézségek átélésekor a velük érkező pozitív új dolgokat is tudatosítani. Például. Fájó, hogy magamra hagyott, ám megtapasztaltam ekkor, hogy milyen szabadnak, függetlennek lenni. A becsmérlései nélkül az önértékelésem javul. A sok sírást meguntam és vidám élmények felé mentem. Kitaláltam teendőket. „Van élet a halál után” A magunkra maradás után. „A halál és élet harcra száll.. „Meghalván az élet, a halálon úrrá lesz..”- -ahogyan például a hívők is megéneklik feltámadáskor. Más művekben pedig a főnix madár erősödik fel poraiból. Megint másutt olvashatunk az Ének a csontok felett címmel mélységekből való felállásról. Hányszor produkálnak sorsok nagyon lentről történő gyógyulásokat. Aki szinte a poklot is megtapasztalta. :) Kata

Vélemény, hozzászólás?