„Köszönöm, de van ötletem

Nem igényelek befolyásolást. Tudok kitalálni magamnak egyedül is teendőket. Kedves lehúzós kolléganő, régebbi barátnő és egyéb ismerős vagy rokon. Megoldom, hogyan osszam be az erőmet, javaimat, időmet. Akinek késztetése megmondani vagy befolyásolni, mit hogyan osszak be, először a saját területén rendezkedjen! Bepróbálkoznak rendre a jószándékút még jobban lehúzni. Ha nem teszi az elvártakat, bűntudatot érezzen.” – Hallgatom a jogosan panaszkodót. Talán azért a bepróbálkozás több felől, mert, ha sikerül, nyerhet az irányítani törekvő. Ha jelzést kap, hogy nem, akkor próbálkozik más fele. Keres bizonytalannak tűnőt. Aki megfelelő préda lehet. Megfigyelhető, amikor a diszponálni törekvővel teszik azt, amit ő szokott másokkal, ő azonnal jelzi: „Húzzál innen.!” Tehát vele is ez a teendő. Ennyi. Ezek evidenciák a dörzsölt helyezkedők körében. Ám a jóindulatúbbak gyakran csak kiégve ismerik fel.

Vélemény, hozzászólás?