Magunkhoz igazítani

ALKALMAZKODOlyan nem lesz aki minden szempontból illik hozzánk. Fel kell tehát mérni, mi az amit képesek leszünk valamelyest  elviselni, kicsit formálni és úgymond magunkhoz igazítani. Vagyis alkalmazkodni. Az életét végig a tanítói pályán töltő barátném, amikor lemondott már szinte arról, hogy magához illőt találjon, akkor elgondolkodtam. Micsoda türelemmel formálgatta a munkájában a kicsiket. Önmagához illő embert, keres azért is, hogy ne legyen teljesen magában korosabb éveiben. Lesz e türelme formálgatni egy embert? Igazodni hozzá. Eltűrni, ha több dologban nem „stimmel”. Felméri, amikor egy igen esélyes partnerrel beszélget, hogy igazán fontos dolgokban megfelel. Jó vele. Például. Nem irigy. Jó beszélgető partner. A humora is remek. Kedves. Nem önző. Tisztel. Elismer. A külseje döntő többségében tetszik. Bár vannak pontok, amiben bizony nem. Mert igenis fontos, hogy szívesen pillantson rá az ember. Az illata is fontos momentum. Kényes kérdés. Nem is egyszerű korrigálni. Ha  valakinek esetleg kellemetlen a lehelete. Kivizsgáltatni, a fogkövet leszedetni, a rossz fogat kezeltetni. Gyakran fogat mosni. A gyomrot is megnézetni. Kendőzni is lehet. Banális dolgok, ám kapcsolatok, sorsok múlhatnak ilyeneken. Tisztálkodás, testápolás. Ugye uraim mi mindenre kell figyelni! Nem csak a társkeresőkre regisztrálni. Mivel tömegesen foglalkoznak a magányuk oldásával, párkereséssel, ezért ilyesmiről is gondolkodni kell. Sőt megtanítani a gyerekeinket. Önmagunk elfogadtatásánál mire kell figyelni. Nem csak elvárni, hogy szeressenek, oda legyenek értem. Ha pedig nem kedvelnek, akkor fordulni befele. :) Kati

Vélemény, hozzászólás?