A férfi aki a gyümölcsöt mérte élcelődött. Nehéz volt a kezemben a gyümölcs, hát leraktam a mérleg elé. Ám a férfi eladó még az előző vevőt szolgálta ki és kellet volna neki az a hely. Mire azt mondta élcelődve: ” A szerencsétlen árus, meg majd hova teszi a holmit. Mikor sorra kerültem, mondom neki: „Dehogy is szerencsétlen, a legkedvesebb eladóm itt a piacon.” Mire ő: „Pedig, hát nem vagyok nagy véleménnyel önmagamról. ” Hát biztosítottam róla, hogy márpedig legyen jó véleménye önmagáról, mert szorgos becsületes, kedves. Haza fele töprengtem, hányan élik a napjaikat úgy, hogy nincsenek jó véleménnyel önmagukról, miközben mások igenis elismerik őket. Miért vagyunk másokkal elnézőbbek, önmagunkkal szigorúbbak? Nem kéne. Mi is megérdemeljük , hogy elnézőbben tekintsünk a hibáinkra. Az erősségeinket pedig ismerjük el. :) Kati
Nincs nagy véleménnyel önmagáról
Minden vélemény számít!