Címke: sietség

Tartósan túlpörögve

írnokA rajztanárnőnk többször mutatott egy képet egy rabszolgáról, aki meredten figyelt, mert az élete forgott veszélyben, ha bármilyen hibát ejtett. A mai kor embere is feszülten figyel. Hiszen bármikor elvesztheti a munkahelyét, partnerét, otthonát, vagyonát. Kitúrhatják. Túl stresszes. Szorong, fél, retteg. A belső szervei az ilyen drukkos állapot miatt sok gyomorsavat kapnak, sebesek, fekélyesek lesznek, véreznek. Elvéreznek a rohanásban az emberek. Láttam, tömeg vár tükrözéses vizsgálatokra. Sietnek, rohannak, feszültek. A test nem ilyen ritmust igényelne. A zsír mellőzendő, olvassuk sok helyen- így nincs ami kikenné, védené a belsőnket.
Popper Péter írta: „Az ember állandó készenlétben van.” Úgy mondanám: szinte térdelő rajtban, ugrásra készen. Szerinte ezért van ennyi cukorbeteg. Az ősember, ha elment a mammut, lazíthatott, de a mai kor embere a munkahely után kocsiba ül, ahol ismét sorozatos stressznek van közlekedés közben kitéve. Rohanásban élünk. A net ritmusa sem emberi. Az ember elmélázna. A net felvillant, kapcsol pillanatok alatt. Egy pszichológia konferencián többször is hallottam: „A tv csatornák közt szörfözve az agy épp csak felfogja a híradó képeit, és már vált is a kép. Ideje sincs az elmének, hogy végig gondolja, ráhangolódjon feldolgozza, lereagálja.”

Vagy itt, a Facebook-on, a fal képeit görgetve sem dolgozzuk fel az új információkat alaposan. Lehet, hogy igényeljük is a pörgést. Folyton energikusnak kell lenni, és ettől aktívnak és fontosnak érezzük magunkat. Persze ettől még árthat. Törekednünk kell tehát rá, hogy legyen mód lazításra, relaxálásra, oldódásra.

:-) Kati