Hogyan kívánja egymást férfi és nő? Vad vággyal, a sarkától a feje búbjáig beleborzongva.

Hogy kíván minket az Isten? Mindent birtokolni akarva. Mindent birtokolni engedve. Napról napra átadva, a maga rendje szerint.

„Annyira szerelmes vagyok belétek, hogy azt szeretném, ha felfalnátok. Mindig, valahányszor találkozunk. Ha megennétek a testem és meginnátok a vérem. Belétek oltódnék, és a testetek, zsigereitek és csontjaitok legmélyébe épülnék: a sejtjeitekbe.

EGY AKAROK LENNI VELETEK!”

Nos nem ezekkel a szavakkal, de lényegében ezt mondja Jézus, amikor közli, hogy aki őt követi, annak meg kell őt ennie. Már nem elég a rá hallgatás, a tanítás komolyan vétele, a vele való rendszeres párbeszéd (az ima) – Mindent oda akar adni. És az Utolsó Vacsorán meg is teszi. Már semmit nem tart vissza: étellé teszi a testét (kenyérként) és itallá a vérét (borként).

S másnap ugyanez ismétlődik meg, csak most azoknak engedi meg, hogy mindezt elvegyék tőle, akiknek önként nem adhatta. Testét megölik, s vérét kiontják.

Van akinek hasznára lesz: a kereszt alatt megtérő római katona; s van, akinek kárhoztatására: Júdás. S van, akinél még nem tudjuk – pl. Annás és Kaifás főpapok.

De bízni és remélni mindig lehet.

 

 

 

;-)

 

Zoli