Címke: vásárlás

Karácsonyi zsibvásár

karacsonyi-zsibvasarVan itt minden, mint a búcsúban. Disznó vágási falatok. Csülök 6 ezerért, Vásári holmik. Korábban a belvárosban, mára a többi kerület is rendez karácsony előtt kirakodó vásárt. Ott a vásárlók megéheznek, hát büfé kell. Tél van, így disznó toros falatok is kaphatók. Elgondolkodnak sokan: A karácsony melegséges meghitt hangulatát, már ilyen zsibvásáros körülmények közt csak a karácsonyi díszek jelzik. Régen január 2-tól említették a farsang kezdetét. Feltehetőleg az várható, hogy nem is fog megszakadni szilveszter után újévkor a zsibvásásár, csak a neve onnantól farsangi kirakodó lesz. Amúgy is a nagyobb üzletek az év első heteiben már nagy árleszállításokkal csalogatják vásárlásra a népet. A farsang után a húsvéti vásárlási láz következik. Tehát szinte folyamatos a vásározás. Mindezzel egy dolgot közvetítünk az utódainknak. Örökké csak vásárolni kell. A karácsonynak  a meleg meghittség lenne az üzenete. Marad ebből a tolongásból, költekezésből valami, ami erre utalna?  :) Kata

Opa és én, avagy két férfi idétlenkedése

nincs-ket-egyforma-idos-ember-m-128A munkahelyemen Opa (nagypapa) és én járunk vásárolni. Néha kész bajvívás, amit csinálunk. J

Első állomás: gyümölcsök. Megnézem a barackot, szerintem túl kemény. Opa szól, miért nem veszek. Mondom, miért. Nem az nem úgy van, vegyek csak, majd otthon megpuhul. Oké, veszek.

Mikor távolabb van, szépen benyúlok a pultba, kiveszek egy szép szőlőt. Beteszem a kosárba. Na, Opa, ha kifejezetten mondod, hogy nem kell, akkor kiteszem. Különben marad. Opa nem szól semmit.

Tej. Szeretnék venni, de Opa mondja, nem kell, van otthon kettő. Válaszolok, igen van, de azok kávéhoz valók. Nem, nem kell tej. Hát, ha ennyire fontos neked, akkor hagyjuk. Máris egy csokor retek landol a kosárban. Jó lesz az nekem.

Csemege pult. Szafaládét látok, gondolom, ezt jó lesz megsütni. Opa bizonytalan, minek? Érvelek, krumplipürével jó az. Még mindig bizonytalan. Jól van, Opa nem voltál határozott, állok is be a sorba. Két pár szafaládéval lettünk gazdagabbak.

Pénztár. Opa szól, tartsam a táskát, pakoljak bele! Ő a főnök, teszem, amit mond. A végén kicsit ideges, mert elindultam a kosárral, amiben benne volt a botja. Nem direkt volt! J Becsszó. Megállok, bocsánatot kérek, odaadom.

Indulunk haza.

Ja, emancipált férfi vagyok, fondorkodom és taktikázom. A felszínen persze mindig Opa a főnök. Meg azért a valóságban is. Hatalma van elküldeni, meg kell felelnem neki. Mint régen a zsidó feleségeknek a férjük számára. ;-)

 

férfi

Variációk erotikus szikrákra

tesco1-610x550Szeretek bevásárolni menni. Ott a sok kedves, csinos eladónő, mindig van alkalmam begyűjteni néhány mosolyt, pillantást, miegymás. Persze ennek előfeltétele, hogy én meg adni legyek hajlandó. A szokásos recept: érezzem jól magam a bőrömben, élvezzem, hogy férfi vagyok, és ismerjem el a körülöttem lévő hölgyeknek, hogy ők pedig NŐK, és ennek udvariasan és bátran adjak is hangot.

Most is így volt, kicsit izgultam, mint színész a fellépés előtt, aztán hajrá, be a Spar-ba! Ment is a dolog, de valahogy nem úgy, mint szokott. Nem tudtam igazán magamra vonni a nők figyelmét, és bókolni sem volt alkalom. Megnevettettem az egyik eladónőt, barátilag értekeztem egy másikkal, de a pénztárosnőt például teljesen lekötötte az előttem lévő bácsi hosszadalmas fizetése, és még egy pillantást sem kaptam tőle. Mi tagadás, nem volt merszem elővenni a férfias vonzerőmet nála.

Már éppen indulni készültem a bolt elől, (magamban búcsálódva, hogy jó volt ez az egész, de mégsem az igazi), amikor feltűnt egy barna hajú, helyes lány. Széles, kedves mosoly az arcán, és ahogy rám nézett, viszonoztam a mosolyát. Ettől még inkább fülig szaladt a szája, aztán ment tovább.

Én meg hálát adtam a Teremtőnek, hogy küldött valakit, akitől megkaptam, ami még hiányzott.

;-)

férfi