Az elődeink ha üzennek

Volt nekik is olyan amin erőt próbáló volt túljutniuk. Erőik határán tudták csak megoldani. Például, ha gyötrelmes kapcsolatuk volt, mit tettek? Most tavaszodik. Nézem a kék ibolyákat a fűben. A nagyapám igen erős ember volt, különös tehetséggel. Olvastam anyám emlékkönyvébe a Kék ibolya dalszövegét írta. „Kék ibolya búra hajtja a fejét, mert az égből nem öntözik a tövét. Szállj le harmat a kék ibolya száraz tövére. Most találtam egy igaz szeretőre. Kék szivárvány koszorúzza az eget, az én rózsám elválással fenyeget….” Nem jártak az emberek pszichológushoz. Dalszövegekben fogalmazták meg az érzéseiket. Mennyire meg tud érinteni, amikor valakit szeretnénk magunk mellett, de hiába. Máshonnan is idézhetek.:” Ha elhagyott, hagyjon is, elvagyok én magam is…, Máshol így éneklik: ” Megélek én magam is…”Hogyan is élték túl? ” Ha elhagyott egy hétre, én elhagyom örökre….” Biztosan őket is vígasztalták a szüleik, nagyszüleik. ” A szerelem szerelem, átkozott gyötrelem”… dalszövegben. sokunk fájdalma fogalmazódik meg. Pedig mennyire tud motiválni, erőt adni, erővel feltölteni, lendületet adni, kedélyt adni, amikor jó kapcsolatunk van. Nézzünk szét! Ki az aki nem irigyel, nem örül a gyengülésünknek, aki akar segíteni? Tényleg tud hatékony, jó tanácsot adni. :) Kati

Vélemény, hozzászólás?