Van olyan népcsoport, ahol nincs rák. A barack minden részét hasznosítják. Magját is feltörik, megeszik. Az ehetetlen részét eltüzelik. Magam is gyűjtöm a magokat. Már stratégiai mennyiség halmozódott fel, amikor a párom leült és megtörte. Régebben sietősen végezte a teendőit, ám amikor nagyon lebetegedett, szét nézett, hol találhat még, a gyengébb erőnlétének is megfelelő teendőket. Ezen is eltöprengtem. Azt mondta egy hipnoterapeuta, hogy amíg hasznát veszik valakinek, nem engedik el. Önmagunk is érezzük, hogy hasznára vagyunk-e még a többieknek. Szinte döntünk önmagunk felett. Kellünk- e még ide. Vagy csak hátráltatjuk a többieket. Igen fontos kérdések ezek. Persze vannak, akik lelkiismeretlenebbek. akik csak arra mennek, hogy kit hogyan húzzanak le, használjanak fel saját érdekeik érvényesítésére. Idővel ezek is a nekik méltó helyzetbe kerülnek. Visszatérve a lelkiismeretesebbekhez, mindezek tudatában törekedünk tőlünk telhetően találni olyan teendőket, amivel segíthetjük akit csak lehet. Ez a hozzáállás is idővel eljuttat olyan helyzetekbe, ahol átélhetjük, ami megillet. :) Kati